Azt hitte, elrontották a számolást, amikor kiderült, hogy döntőbe jutott a suhli junior Világ Kupa-versenyen. A 17 éves Forrási Boglárka eleve hajlamos kételkedni a képességeiben, de azt az egyre hangsúlyosabb mentális felkészülés és a jó eredmény mindinkább felülírja.
reb • A néhány hete rendezett suhli junior Világ Kupa-verseny – a korosztálynak korábban sosem tartottak ilyen viadalt – a két számban is győztes Péni Istvánról szólt, a „surranópályán” azonban született más remek magyar eredmény is: Forrási Boglárka a negyedik helyen zárt a lányok 10 m pisztoly számában.
Bár nem tegnap érte el a nem mindennapi helyezést, érdemes részletesebben felidézni a a KSI SE sportlövőjének oly kedves történetet:
„Már a korábbi versenyeken is jól ment, ezért azt gondoltam, ha nagyon nagy szerencsém van, akkor talán döntőbe juthatok. Amikor a táblán megjelent, hogy mennyit lőttem, és a nyolc közé jutottam, meg voltam győződve róla, hogy elrontottak valamit. Az alapversenyben csak kettővel értem el kevesebbet, mint az egyéni csúcsom.”
A finálé megelőzően csak azon stresszelt, nehogy elsőnek essen ki, mert hogyan mutatna az… Miután versenyben maradt, felszabadult. Az segített neki, ami sokakat zavart volna: zene szólt a lövések idején.
„Kicsit próbálták lezserebbre, mókásabbra venni a figurát a szervezők, hiszen ugye nem felnőtt, hanem junior Világ Kupa-viadalt rendeztek. Valami helyi dalocska ment. Amikor pedig a dobogóért lőttek, komolyzene szólt.”
A 10 m pisztoly számban egyébként már a hideg sem hátráltatta, mert azt fedett pályán tartották, de a többi műfajban mindenkinek meggyűlt a baja a faggyal és a széllel: Forrási 25 méteren például mindig pokrócba takarózva várt a sorára, és sapkában lőtt.
A suhli siker lendületet adhat neki a következő hét végi plzeňi Olimpiai Reménységek Versenyére és a július közepén esedékes tallinni junior Európa-bajnokságra.
A 17 éves lánynak kell a visszaigazolás, hogy hajlamos az önsorsrontásra, ráadásul öt éve csak véletlenül kezdett bele a sportágba.
Az édesanyja, Forrásiné Máthé Edit az edzője. Boglárka tizenkét éves lehetett, amikor az egyik versenyen nem volt teljes a serdülőcsapat, így szólt neki, hogy muszáj indulnia. Aztán ott ragadt, mert megfogta a társaság és a sportág hangulata.
Másfél éve viszont komolyan elgondolkodott azon, hogy leteszi a fegyvert:
„Eléggé el tudom magamnak rontani a versenyt, mert ha például sok tizest érek el, akkor elképzelem, most rossz találat következik, és tényleg. Érzelmi alapon lövök, és sosem hittem el igazán, hogy képes vagyok a jó eredményekre, még akkor sem, amikor elértem. Az elmúlt másfél évben sokat foglalkoztunk a mentális felkészüléssel. Már stabilabban szerepelek, és anya sokat segít, mert érdeklődik a pszichológia iránt, és jobban ismer engem, mint bárki más.”
A KSI fiatalja úgy látja, nem biztos, hogy a junior Eb-n képes lesz döntőbe jutni.
Szerintünk pedig ha mégis, talán annyira már nem lepődik meg rajta.