Jó úton haladt afelé, hogy teljesüljön gyerekkori álma, vagyis a Barcelona felnőtt csapatának játékosa legyen. A katalán klubban azonban a FIFA-döntés nyomán már jó ideje nem léphetett pályára a nigériai-holland Bobby Adekanye, így Liverpoolba igazolt, amivel mi elég jól jártunk. Mivel már nem érvényesek a La Masía szabályai nyilatkozhatott a sajtónak.
Nagy-Pál Tamás • Bobby Adekanye még csak tizenhat éves, de már most kalandos pályafutást tudhat maga mögött. Nigériában látta meg a napvilágot, de holland édesanyja révén a család Rotterdam melletti kis faluba költözött. Aztán az Ajax játékosa lett, ahol hamar kitűnt, és 12 évesen felvételt nyert a Barcelona akadémiájára, a La Masíára.
Megfordult a PSV-ben is
Három évvel később világhírnévre tett szert az ifjú balszélső, de (még) nem képességei miatt: ő volt az egyike azon játékosoknak, akiknek a jogtalan igazolása miatt a FIFA eltiltotta a gránátvörös-kék klubot az átigazolási piactól. Ezzel egy időben Adekanye kontraktusa semmissé vált, nem léphetett pályára tétmérkőzésen.
Hiába töltötte be a 16-ot, a Barcelona az eltiltás miatt továbbra sem igazolhatta le, így a PSV-be került, amolyan kölcsönbe – bár hivatalosan nem volt katalán játékos. A nyáron visszatért, viszont mivel jövő januárig továbbra sem léphetne pályára, a Liverpool szerződtette – végleg.
Onnan kezdve azért válik számunkra még izgalmasabbá a történet, mert Adekanyénak már nem kell a Barça szigorú szabályát követnie. Nyilatkozhat a sajtónak, amit rádióinterjúban az első adandó alkalommal meg is tett, így végre belenézhetünk kicsit a La Masía életébe.
Adekanye elmondta: a többi gyerekhez hasonlóan rengeteg sírt az első hetekben, amikor a katalán fővárosba került. „Kemény időszak volt. Én voltam a legfiatalabb az akadémián. Hiába találkozhattam már az első napon Pep Guardiolával, Andrés Iniestával és Carles Puyollal, hiányoztak a szüleim. Aztán megváltoztak bennem az érzések. Rájöttem, hogy csak a futballal szabad foglalkoznom, a csapattársaim és az edzőim váltak a családommá.”
Ráadásul a szüleivel is rendszeresen találkozhatott, akik akkor kezdték el igazán támogatni, amikor már látták, hogy tényleg jól érzi magát, és mennyit fejlődött rövid idő alatt Barcelonában. „Hogy tőlük örököltem-e a tehetséget? Viccesen erre mindig azt szoktam mondani, hogy biztosan nem, mert édesapám kapus volt. Viszont tőle tanultam meg azt, hogy hiába áldott meg Isten ezekkel a képességekkel: ha nem használom a fejemet, mit sem érnek. Meg kell tanulnom azt, hogyan is kell bánni a társaimmal ahhoz, hogy igaz emberként élhessem az életemet. A tehetség önmagában nem elég sikerhez.”
Egyszer szeretne visszatérni Barcelonába
Aztán amikor minden egyenesbe jött, Adekanye alapemberré vált korosztályában, és a szakemberek az új Arjen Robbent látták benne, jött a hidegzuhany: nem léphetett pályára a Barcelonában. „Mit gondoljon ilyenkor egy tizenöt éves gyerek? Az jutott eszembe, hogy csak rossz vicc, biztosan játszhatok majd. Aztán amikor elmagyarázták a dolgot, és azt a szomorú tényt is, hogy ezen nem lehet változtatni, összedőlt bennem a világ. Jó ideig eltartott, míg elfogadtam a helyzetemet. Aztán rájöttem: nem szabad elkeserednem, hanem még nagyobb odaadással kell edzenem, különben megrekedhet a fejlődésem, és akkor minden álmomnak lőttek. Minden egyes tréningen úgy mentem ki a pályára, mintha meccsen játszanék.”
Most alapvető változás előtt áll, hiszen míg az Ajax és a Barça filozófiája nagyon hasonlít egymásra, Liverpoolban teljesen új játékstílushoz kell hozzászoknia. „Szerintem nem lesz gond. Az edzők segítségével biztosan hamar rájövök, hogyan hozzam ki magamból a legtöbbet. Remélem, két éven belül debütálhatok a felnőttcsapatban. De természetesen, még mindig az a legnagyobb álmom, hogy a Barcelonában játszhassak. Amint hívnak, visszatérek. De ez csak akkor valósulhat meg, ha felnőttként teszem le a névjegyem a világfutballban.”
