“Az evés természetes. A hízás döntés kérdése.” (Jeffrey Eugenides)
A cellulit kifejezést Nicole Ronsard francia táplálkozás-szakértő vezette be a 60-as évek végén. A szó eredetét tekintve megegyezik a cellulitisz kifejezéssel (amely a cell=sejt és az itis=betegség szavakból áll), jelentése azonban a köznyelvben teljesen átalakult, s a kettő továbbra sem összetévesztendő egymással! A cellulit tehát nem egy orvosi kifejezés, diagnózis.
Míg a cellulitisz kifejezés a laza kötőszövet fájdalmas gyulladását takarja, addig a cellulit a bőr irha rétegében lerakódó salakanyagokat jelenti, amelyek a környező szövetekből magukhoz vonják a vizet, és egyre nagyobb gömböcskéket alakítanak ki. A felgyülemlett nedvesség ödémát okoz, a megduzzadt csomók egymással találkozva felszakítják a rostok rácsszerkezetét, így a bőr felülete a narancs héját utánzóan egyenetlenné válik.
Cellulit
Ha röviden akarunk fogalmazni: a cellulit a kötőszövet (a bőr alatti zsírszövet) ödémája, vizenyője, melynek oka a sejtekben felhalmozódott sok toxikus anyag. Fogyókúra általában azért nem megoldás, mert a sejtekben rekedt anyag fő tömege nem zsír, hanem víz (ennek ellenére vízhajtókra sem reagál).
A narancsbőr a felnőtt nők 90%-át érinti, szerencsére nagy részüket csak enyhébb formában, előfordulása nagyon ritka. Elsősorban a csípőtájon és combokon jelentkezik. Fokozatosan alakul ki. Az esetek 14%-ában már kamaszkorban megjelenik. 25%-a a klimaktérium alatt, a többi pedig a terhesség során vagy a fogamzásgátló tabletta szedésekor jelentkezik. Kezdetben csak akkor látható, ha egy bőrredőt az ujjaink közé csípünk. Közepes súlyosságú esetben csak állva látszik, de fekve nem. Súlyosabb formájában állva és fekve egyaránt látszanak a behúzódások, ami narancshéjra vagy matrac felszínére emlékeztet.
Forrás: borgyogyaszat.com
