A decemberi Olimpiai Reménységek Versenyére gyakorolva első hivatalos válogatott meccsére készül a leány serdülő kézilabda-válogatott. Bohus Beáta szövetségi edző szerint a valódi cél a megfelelő csapat kialakítása a 2017-es győri EYOF-ra.
reb • Az utánpótlás kézilabda-válogatottak közül elsőként a Bohus Beáta irányította leány serdülők méretik meg magukat ebben a szezonban, hiszen december 19-21-én Lengyelországban szerepelnek a hagyományos Olimpiai Reménységek Versenyén. Igaz, elcsúsztatott viadal ez, hiszen elvileg a nyáron rendezték volna meg – akárcsak a fiúknak, akik között a magyarok végeztek az élen.
Alakul a csapat
„Egyáltalán nem bánom, hogy eltolták a versenyt, így nem kellett a gyerekeket kivenni a klubjukban zajló munkából – mondja Bohus. – A versenyig szinte minden hónapban többnapos összetartást tudunk szervezni a keretnek. A csapat gerince már kialakult, de nyitva a válogatott ajtaja. A közös munka híve vagyok, szívesen veszem, ha az edzőkollégák játékost ajánlanak a stáb figyelmébe.”
A társulatba a Győr, a Ferencváros, a Nemzeti Kézilabda Akadémia, a Vasas, a Debrecen és a Fehérvár is ad játékost, de érkezett kézilabdázó Vácról és Kozármislenyből is, így egyértelműen sokszínű a társaság.
A 2000-2001-es korosztálynak hasznos megméretés lesz a decemberi ORV, de Bohus emlékeztet: a távlati cél, hogy két év múlva, a győri rendezésű Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra ütőképes csapatot alakítsanak ki. A csipet-csapat tagjai október végén franciaországi tornán vesznek részt, amelyen a hazaiak mellett a lengyel és a Párizs-válogatott szerepel.
„Életük első hivatalos válogatott mérkőzésére készülnek a lányok. Akárhogyan is, az életre szóló élmény, hiszen nagymama korában is elmondhatja, viselte a piros-fehér-zöld mezt.”
A viadal ráadásul több szempontból is tanulságosnak ígérkezik. Egyrészt, szakmailag felmérhetik, hol tartanak (nem véletlen, hogy a szövetség azon dolgozik, később skandináv együttesekkel, illetve a kedvező földrajzi elhelyezkedésből fakadóan délszláv csapatokkal mérkőzzenek meg), másrészt a gyerekek a pályán kívüli „tartozékokból” is megismerkedhetnek néhánnyal.
„Hozzászokhatnak a repülőúthoz, az akklimatizálódáshoz, hogy milyen az, amikor az érkezést követően nem sokkal már edzeni kell. Az sem árt például, ha megjegyzik, nem lehet negyven kiló chipsszel érkezni a reptérre, hanem igenis, meg kell enni, amit az adott helyen kínálnak, akármennyire is eltér az étkezési kultúra az itt megszokottól.”
Azaz, elindulnak a profivá válás útján.
