Hartbrich Leonie saját magát is meglepte azzal, hogy bronzérmet szerzett a felnőtt asztalitenisz Top 12-bajnokságon. A tizenhat éves játékos jól érzi magát az új klubjában, Szekszárdon, csak a tanulás és az élsport összeegyeztetése okoz problémát.
Pusztai Viola • Hogy Hartbrich Leonie hol kezdett el asztaliteniszezni? Arra ő maga sem emlékszik. Tulajdonképpen csecsemő kora óta a pingpongteremben élte az életét, miután édesanyja, a korábbi válogatott játékos, Káhn Szilvia edzőként dolgozik.
– Természetes volt, hogy én is asztaliteniszezzek, de hat-hét évesen kipróbáltam a teniszt, és egy ideig párhuzamosan űztem a két sportágtat – mondja a tizenhat éves Leonie. – Aztán, amikor választanom kellett, előbbi mellett döntöttem. Azóta számos klubban játszottam Németországban, két évig a Statisztika játékosa voltam. Jelenleg Szekszárdon sportolok.
Ahol remekül érzi magát a Németországban élő, kettős állampolgársággal rendelkező, ifjúsági válogatott játékos. Amellett, hogy az élvonalba tartozó társakkal szerepelhet együtt, kiemeli, hogy nagy az összetartás, nincs olyan rivalizálás, mint más helyeken. A helyzete azonban így sem könnyű, mivel a mérkőzésekre, illetve a hazai versenyekre, válogatott összetartásokra rendszeresen több száz kilométert utazik.
– Rengeteget hiányzom az iskolából, a tananyagot pedig nem egyszerű pótolni – magyarázza. – Németországban nem lehet magántanulóként végezni a tanulmányokat, ami megnehezíti a dolgomat, de az iskolám sokat segít, hogy könnyebb legyen az életem.
Bár a német utánpótlás-válogatott edzője gyakran érdeklődik, nem akar-e mégis német színekben versenyezni, azt mondja, neki az nem opció. Az eddigi legjobb eredményét 2014-ben a magyar serdülőcsapat tagjaként érte el a Riva del Garda-i Európa-bajnokságon: nagy meglepetés volt a játékosoknak is a harmadik hely, ezért jelent neki sokat az az érem.
Nemkülönben büszke arra, hogy az idei felnőtt Top 12-bajnokságon ugyancsak felállhatott a dobogó harmadik fokára.
– Egyáltalán nem számítottam rá, holott leginkább a felnőttek között szeretek játszani. Elengedhetem magam, laza lehetek, mert nincsenek extra igények velem szemben.
Miután a november 29-én kezdődő franciaországi ifjúsági vébén visszalépéseknek köszönhetően vehet részt, nem tűzött ki maga elé nagyobb célokat. Csak szeretné a lehető legtöbbet kihozni magából, és jó meccseket játszani. Bár 2015-t tartja az eddigi legeredményesebb évének, mégsem maradéktalanul elégedett, és alig várja a következőt, hogy javíthasson.