Nagy Ádám maradt, Sallai és Vida ment. Nagyjából így lehetne összefoglalni a 21 év alatti fiatalok helyzetét a magyar labdarúgó-válogatott franciaországi Eb-keretének kihirdetése után.
Nagy Ádám az elefántcsontpartiak gyűrűjében. • Forrás: origo.hu
Majer Dániel • Ahogy arra előzetesen számítani lehetett, Nagy Ádám, a Ferencváros középpályása lesz az egyetlen utánpótláskorú labdarúgó a magyar válogatott 23-as keretében a franciaországi kontinensviadalon. A felkészülési mérkőzéseken is jól mozgott, Elefántcsontpart ellen a legnagyobb hazai helyzet kidolgozásában is szerepe volt. A fiatalok közül egyedül az ő helye tűnt biztosnak, Vida Mátét és Sallai Rolandot nagyrészt a jövőre való tekintettel hívta be a felkészülésre Storck kapitány.
„Az elképzelésünk nemcsak az volt, hogy az Európa-bajnokságra hívjuk meg a játékosokat, hanem hogy a jövőre is építsünk csapatot, elvégre hamarosan kezdődnek a világbajnoki selejtezők is”– nyilatkozta a kapitány, mintegy sugallva, hogy a most kimaradó játékosokra, köztük Sallai Rolandra és Vida Mátéra is számít.
Sőt, a két játékos olyannyira benne van a kapitány elképzeléseiben, hogy Megyeri Balázzsal, Korcsmár Zsolttal és Gyurcsó Ádámmal ellentétben (ők már elhagyták az edzőtábort), a 22 éves Kocsis Gergővel kiegészülve továbbra is a csapattal maradnak, és a német válogatott elleni felkészülési mérkőzésre is elutaznak.
Ez nyilván enyhít a fiatalok csalódottságán, bár Vida honlapunknak korábban elmondta: arra azért nem számít, hogy bekerül a 23 fős keretbe. Ebből is látszik, hogy valószínűleg egyik fiatalt sem azzal a céllal hívta be Bernd Storck, hogy az Eb-re utazó csapatot erősítse, inkább egyfajta felkészítésként tekintett a szereplésére.
Kivéve természetesen Nagy Ádámot, aki a magyar válogatott részvételével zajló legutóbbi világversenyen, az 1986-os mexikói vb-n is a legfiatalabb kerettagnak számított volna. Persze, azok más idők voltak.
De ha már Mexikó… Amennyiben Sallai Roland bekerült volna az utazó csapatba, a 86-os torna után ismét képviselte volna magát a válogatottban a Sallai család, Roland nagybátyja, Sallai Sándor ugyanis a mexikói csapat hátvédje volt.
„Beszéltem a kimaradókkal, megértem a csalódottságukat, és a szívem szerint mindenkit magammal vinnék, de nem lehet. A kapu azok előtt is nyitva, akik most nem tartanak velünk”– mondta a kapitány.
