A felnőtteknél Czirók Márton, a Budapest Cowbells irányítója és elkapója lett 2017 legjobbja.
Felemásra sikeredett a Budapest Cowbells 2016-os HFL szezonja. Jól kezdődött, hiszen alapszakasz-győztesek lettek a Kolomposok, eljutottak a fináléig,
defense-ben és offense-ben is bezsebelhették a legjobbjának járó elismerést a sorozatban. Csak a hab hiányzott a tortáról, ami a Hungarian Bowl trófea lett volna. Ez 10 másodpercen múlt. Viszont a klubhoz idén érkezett egy magyar játékos is, aki egy remek tavaszt produkált és még annál is jobb őszt.
Czirók Márton irányítóként és elkapóként is csapata egyik legjobbja volt. A válogatottban pedig ismét lecsapott! Kétszer is! Ezt pedig Lengyelország bánta. Már annak is örült, hogy az év legjobbjai közé került, de emellett kiemelte, hogy jó döntés volt idén a Cowbells-t választani célállomásául.
Fotók: Grátz Vilmos, Radó Norbert, Váradi Barna és Király Etelka
Gratulálok az év MVP címhez! Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy te lettél a legjobb?
Köszönöm szépen. Nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy a három esélyes között vagyok, hiszen ez volt a kiválasztási folyamat szakmai oldala. A jelölteket a válogatott edzői nevezték meg, és számomra nagy elismerés, hogy engem az ország három legjobbja között tartanak számon. A második szakaszban a Facebookon lehetett szavazni hármunkra, és hogy ott végül én nyertem meg a címet, az egy teljesen más, de egyáltalán nem kisebb elismerés. A közönség figyelme és szeretete nagyon fontos ennek a sportágnak, mert ebben is sokat kell még fejlődnünk. Ezúton is nagyon köszönöm mindenkinek, aki rám voksolt.
Nem érdemtelenül lettél te a HFL legjobbja. Hogyan értékeled a szezonodat a Cowbells-zel?
A szezon remek volt mind a csapat számára, mind személy szerint nekem. A Cowbells defense, az elmúlt évekhez hasonlóan nagyszerűen muzsikált és a legkevesebb pontot kapta az alapszakaszban. Idén az offense is követte a példájukat és elmondhatjuk magunkról, hogy a legtöbb pontot szereztük a HFL-ben. Leszámítva az utolsó 10 másodpercet, szinte tökéletes volt ez a szezon. Azért fogunk küzdeni jövőre, hogy még ennél is jobb szezont tudjunk zárni.
Idén igazoltál a Kolomposokhoz. Megérte szerinted?
Erre nagyon nagy bizonyossággal tudok igent mondani. A srácok nagyon hamar befogadtak, és a helyemet is gyorsan megtaláltam köztük. A Cowbells edzői nem egy csereposztot akartak rám erőltetni, hanem inkább arra koncentráltak, hogy a legtöbbet hozzák ki belőlem. Aki ismer, az tudja, hogy nem bírok távol maradni a játéktól, akkor érzem jól magam, ha a pályán tehetek a győzelemért. Épp ezért hálás vagyok az edzőimnek, hogy idén irányítót, elkapót, de még visszahordót is játszhattam, sőt pár playben futóként és safetyként is voltam fent. Ja és a döntőben még holderként is. Minden szempontból remek döntés volt, hogy a Cowbells-hez igazoltam. 
A válogatottban nyújtott teljesítményed idén is káprázatos volt, két touchdown és megannyi sikeres elkapás. Milyen volt számodra megélni a válogatottal az első sikert, aminek te is tevékeny részese voltál?
A lengyelek elleni győztes mérkőzést az amerikaifoci pályafutásom eddigi legnagyobb sikereként éltem meg. Fantasztikus érzés volt megszerezni már a tavalyi első válogatott touchdownt is, de ezen a győztes meccsen, a két újabb hatpontost az tette felejthetetlenné számomra, hogy a végén mi, magyarok mehettünk le győztesen a pályáról. Azt hiszem minden sportolónak nagy álma, hogy válogatottként, egy győztes meccs után, a nemzeti lobogóval a kezében, a hazai közönséggel együtt ünnepelhessen és ez nekem megadatott.
Mi vonzott téged az amerikai futballhoz? Annó, amikor Hurricanes-es voltál pont Bencsics Márk mondta, hogy sokat kellett veled dolgozni. Mit értett ezen?
Lelkes nézője vagyok az NFL-nek 2005 óta, és mindig is ki akartam próbálni magam ebben a sportban. Kezdettől a támadó sor skill pozíciói vonzottak, ahol a sebesség és az agilitás dominál. Hogy Márk mit értett ezen, azt tőle kellene megkérdezni, de az biztos, hogy sokat dolgoztunk a dobómozdulatok tökéletesítésén, a drop backek, a route-ok gyakorlásán is. Nagyon sokat tanultam tőle, ezért is volt érdekes kettősség bennem, amikor idén irányító pozícióban léptünk pályára egymás ellenfeleként. Velem egyébként mindenkinek sokat kell dolgozni, mert a maximumot várom el magamtól, és nagyon fontos, hogy mindig fejlődjek. Most, hogy a Cowbells fiataljait edzem, tőlük is azt várom el. Szerintem erre a hozzáállásra van szüksége a sportágnak is, hogy fejlődni tudjon itthon.
