Korábbi írásunkban az angol és a német élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban kerestük a jövő, 2016/17-ben áttörésre kész sztárjait. Ezúttal délebbre „utazunk”, és a spanyol, illetve az olasz első osztályban nézünk szét.
Majer Dániel •A topbajnokságokban pár forduló után mindjárt kisebb pihenőt tartottak a világbajnoki-selejtezőknek köszönhetően. Ez a szünet pedig lehetőség arra, hogy az átigazolási időszak lezárultával számba vegyünk a sok fiatal ígéret közül néhányat, akik akár már az előttünk álló kilenc hónapban maradandót alkothatnak. Legutóbb a Premier League-ben és a Bundesligában kalandoztunk (annak az eredményét ITT találja meg), jöjjenek most a La Liga és a Serie A fiataljai.
Először a spanyol első osztályt, a La Ligát vesszük szemügyre, amelyet a négy topliga közül a leginkább jellemez a tinédzserek mélyvízbe dobása. Persze, ne a két gigaklubban, a Real Madridban és a Barcelonában keressük őket, sokkal inkább a kisebb csapatokban. Az olyanokban, mint amilyen például a Sporting Gijon, ahol az új bajnoki évtől a La Liga történetének első katari játékosa rúgja a bőrt. A 19 éves Akram Afifot a Villareal szerződtette az Al Saddból, de azonnal kölcsön is adta a gijoniaknak, ahol eddig bő negyedóra jutott neki. Nehéz lesz beverekednie magát a kezdőcsapatba, a Sporting több jó játékost igazolt a nyáron, de a technikai tudása és korát meghazudtoló érettsége a segítségére lehet. A spanyol kiscsapatokban játszó fiatalokra oly jellemző önző futballnak benne nyoma sincs , a passzjátékból előszeretettel veszi ki a részét.
Ahogy Katarból újdonság, a Premier League-ből bevett szokás spanyol kiscsapatokhoz kölcsön adni a fiatal ígéreteket. Így tett a Chelsea is: mindjárt két 19 éves játékosát, a belga Charly Musondát és a francia Jérémie Bogát engedte el egyéves tanulásra. Előbbi még januárban tette át székhelyét másfél évre a Real Betisbe, a kékek U21-es együttesétől. A többnyire szélsőként funkcionáló, de gyakorlatilag bárhol bevethető támadó egyből a csapat stabil alapemberévé vált, tavasszal egy gólt és két gólpasszt jegyzett. Mindkét lábával egyformán ügyes, labdabiztos és rendkívül technikás. Ez néha hátrányára válik, sok esetben egyedül szeretné tisztára játszani magát, és passz helyett cselekbe bonyolódik. Ezzel most még többet várnak tőle a sevillai csapatban, ahol a Barcelona ellen 35, a Deportivo ellen pedig mindössze 23 percet játszott csereként.
Musondával ellentétben Jérémie Boga már a tavalyi idényben is kölcsönben szerepelt, mégpedig a francia élvonalban szereplő Rennes-ben, ahol mindössze hatszor lépett pályára kezdőként (két gólt szerzett), ezért a Chelsea úgy döntött, az idei szezonra a Granadába küldi. A döntés egyelőre kifizetődni látszik, a még mindig szemtelenül fiatal, 19 éves játékos a csapata eddigi mindkét bajnokiját végigjátszotta, a másodikon pedig megszerezte első gólját a La Ligában. Igaz, ez mindössze az 5-1-es vereség kozmetikázására volt elég a Las Palmas ellen, de kezdésnek nem rossz.
A Manchester City sem szeretett volna lemaradni a Spanyolországba kölcsönadó angol klubok versenyében, és a Deportivo la Coruñába „postázta” fiatal csatárígéretét, az Atletico Nacionalból szerződtetett, 19 éves kolumbiai Marlos Morenót. Musondához hasonlóan ő is bárhol képes játszani a támadó harmadban, bár korábbi klubjában a jobb szélen volt a legeredményesebb, két gólt és két asszisztot jegyezve. Teljesítményének köszönhetően a felnőttválogatott kapuja is megnyílt előtte, hét meccsen lépett eddig pályára James Rodriguezékkel, a júniusi Copa Américán gólt is szerzett. Villámléptűként lendületet adhat a gyors és technikás játékosokat hiányoló Deportivónak.
A négy nagy topliga közül a legkevesebbre talán a Seria A-t tartják, ennek ellenére az olasz élvonal remek terep a szárnyaikat bontogató fiataloknak, taktikailag pedig talán még mindig itt fejlődhetnek a legjobban.
A listát alapesetben ki mással, mint a Milan 17 esztendős csodakapusával, Gianluigi Donnarummával kellene kezdenünk. De most nem ezt tesszük, ugyanis az olasz válogatottban nemrég debütált hálóőr véleményünk szerint már kinőtte a fiatal ígéretek kategóriáját (17 évesen!), tavaly ősz óta kirobbanthatatlan a rossoneri kapujából, bravúrt bravúrra halmozva, számtalanszor bizonyított.
Nézzük tehát az AS Roma 19 éves középpályását, Gerson Santos da Silvát, avagy ahogy az a braziloknál szokás, Gersont. A júliusban a Fluminenséből érkező játékost a farkasok általános igazatója, Mauro Baldissoni egyenesen korának és posztjának legragyogóbb tehetségének nevezte, legalábbis erre utal, hogy a Barcelonához hasonló klubok bármi áron szerették volna magukhoz csábítani. Luciano Spalletti vezetőedző szerint a trequartista pozíciója lenne a legmegfelelőbb a számára, de előbb is megállhatja a helyét. Nagyon gyors, jó a labdabirtoklásban, ugyanakkor még távol áll a kiforrott játékostól. A csapatban mindenesetre hemzsegnek a kiváló középpályások, így bekerülnie nem lesz egyszerű, az Európa Ligában és a kupában azért kaphat játékperceket és ki tudja, talán Roma jövőbeli királyát ismerhetjük meg benne.
Ahogy Firenzéét a holland Kevin Diks személyében. A 19 éves jobbhátvéd esetében túl nagy fogadásokat azért ne kössünk arra, hogy a Fiorentinából vonul majd vissza, annál ugyanis jóval fényesebb jövő várhat rá. A benne rejlő potenciálhoz képest igencsak alulárazott játékos a holland Vitesse akadémiáján nevelkedett. A klub és a Chelsea között fennálló partneri kapcsolat révén akár még Londonban is kiköthetett volna, a kékek azonban nem tartottak rá igényt.
Utólag már lehet, hogy bánják, Diks ugyanis 17 évesen alapemberré vált a Vitesse felnőttcsapatában, teljesítménye pedig kiemelkedett a hasonló korúaké közül. Élen végzett labdaszerzésben, tisztázásban és blokkolt beadásban, a csapatában pedig mindenkiénél jobb volt a mérkőzéseken bemutatott szereléseinek az átlaga. Az elmúlt idényben tovább fejlődött, és a ma „divatos” támadó szellemű szélsőhátvédek között igazi védekező jobb bekké vált, rendkívüli szerelési hatékonysággal és jó fejjátékkal.
Nem csoda, hogy nyáron bejelentkezett érte a Fiorentina. Az olasz bajnokság tavalyi negyedik helyezettje mindössze 2,5 millió eurót fizetett a Vitesse-nek, ami ilyen fiatal és ígéretes játékos esetében nevetségesen kevés. Ellene szólhat, hogy a Paulo Sousa által preferált 3-4-2-1-es hadrendben nincs helye jobb bekknek, így többnyire középen, vagy a keményebb ellenfelek ellen a középpálya szélén kaphat helyet. Egyelőre mindenesetre úgy tűnik, nagyon jó vásárt csináltak vele Firenzében.
Ugyanazt egyelőre nem lehet egyértelműen kijelenteni a 19 esztendős horvát Andrija Balićról, aki még februárban igazolt az Udinesébe a Hajduk Splitből. Bemutatkoznia, kissé érthetetlen módon, még nem sikerült az olasz élvonalban, pedig a Hajduk Splitben középpályás létére 45 mérkőzésen elért 10 gólja és 5 gólpassza azt mutatja, hogy lehetőség van benne. A horvát utánpótlás-nevelés már bizonyított, középpályásokkal pláne. Elég csak Luka Modrić, Ivan Rakitić vagy Mateo Kovačić nevét említenünk. Balićnak két módon alakulhat a 2016/17-es bajnokság: vagy továbbra is a padot koptatja – és akkor lehet, hogy örökre megragad az ígéretek között –, vagy végre megkapja a lehetőséget és elindul a nagy elődök nyomdokain. És hogy ne csak a levegőbe beszéljünk az ifjú horvát képességeiről, álljon itt egy videó a Hajduk Splitben szerzett góljairól és megmozdulásairól.