Dida: “Boldog vagyok, a Milan az otthonom”

A La Gazzetta dello Sport interjút készített a csapat kapusedzőjével, Nelson Didával, aki elismerő szavakkal illette Gianluigi Donnarummát és beszélt arról is, hogy otthonaként tekint a Milanra.

A világbajnok BL-győztes hálóőr 2019 nyarán tért vissza a Milanhoz és kapusedzőként dolgozik a klubnál. Dida elmondása szerint nagyon boldog a Milannál, amelynek színeiben a 2000-es években 302 tétmeccsen lépett pályára és számtalan sikert ért el.

“Milánóinak, olasznak és Milanistának érzem magam. 10 évet éltem Olaszországban és nagyon boldog vagyok. Ismerem a nyelvet és az eddigi tapasztalataim minden bizonnyal segíteni fognak nekem. Covercianóban tanultam, de ez nem csak erről szól. Ez a klubhoz való tartozás. A Milan az otthonom, ahogy Kakának és sok más játékosnak is, akik korábban itt játszottak. A Milannál érett lettem, mentális szempontból is. Itt értek olyan impulzusok az életben, amelyek nemcsak játékosként, hanem emberileg is formáltak engem. Sokat tanulok és egy napon szeretnék edző lenni.” – mondta Dida a Gazzettának.

“Donnarumma? Gigio hatalmas tehetség. Nyugodt srác, de nagyon érzi a játékot. Imádja a Milant és nagyon kötődik a csapathoz. Egy kapusnak egy komplett csapatrészt kell irányítania és Gigio jól teljesít. Az első gyenge pont a kommunikációja volt, de sikerült legyőznie. Sok szemponton dolgozunk és kommunikáció terén nagyon sokat fejlődött. Egy kapus nem engedheti meg a gyengeséget, vezérnek kell lennie és irányítani. Gigio magas, fantasztikus testfelépítése van és nagyon sokat fejlődhet.”

“Manchester United? Az utolsó pillanatban szerzett gól sokat segített nekünk. Nehezebb dolgunk lenne, ha 1-0-ra elveszítettük volna az első mérkőzést.”

“Ibrahimovic? Ibra az Ibra. Tizenegyes? Amikor úgy érzi, megfogja a labdát, a büntetőpontra helyezi és eldönti a mérkőzést.”

“Kessié? A nyugalom az erőssége a büntetőknél. Egyszer odajött hozzám és azt mondta: »Szeretnék gólt lőni neked tizenegyesből.« A válaszom az volt, hogy erre még várni kell. Először edzenem kell egy kicsit, aztán meglátjuk.”