Válogatottunk Limasszolban 1-1-et ért el Szlovákia ellen. Gera Zoltán az 54. percben vezetést szerzett csapatunknak, Stanislav Sesták azonban tíz perccel később egyenlített. Várhidi Péter irányításával először játszott döntetlent az együttes.
Gyors gólváltás a második félidőben
A szövetségi kapitány több poszton is kísérletezett: Szélesi Zoltán védekező középpályást, Buzsáky Ákos jobbszélsőt, Gera Zoltán pedig éket játszott. Az első negyvenöt perc igazi gólhelyzet nélkül telt, csapatunk szervezetten, fegyelmezetten, de a kellő átütőerőt nélkülözve futballozott. Bár enyhe magyar fölényben telt a félidő, veszélyes, lövéssel befejezett akciónk nem volt – igaz, a szlovákok is csupán egyszer vették célba – eredménytelenül – Fülöp Márton kapuját.
A második játékrész lendületesebb, és látványosabb játékot hozott. Várhidi Péter folytatta a kísérletezést, hiszen Buzsáky után Huszti Szabolcs, majd Halmosi Péter is szerepelt a jobbszélső posztján. Csapatunk a második félidő első részében már veszélyesebben futballozott, és az 54. percben Huszti Szabolcs szöglete után Gera Zoltán vezetést is szerzett együttesünknek. Ekkor egyértelműen a mieink irányították a játékot, ám a szlovákoknak egy kontra végén sikerült egyenlíteniük: Stanislav Sesták iramodott meg, majd lőtt a kapu közepébe. Ezután kissé leült a meccs, a mieink próbáltak kombinatívabb támadásokat vezetni, ellenfelünk kontrázott, az eredmény azonban már nem változott.
Ezzel megszületett a Várhidi-éra első döntetlenje: a szövetségi kapitány vezetésével eddig 14 mérkőzésen hétszer győzött, hétszer vereséget szenvedett a válogatott – most játszotta első döntetlenjét.
Kihasználták hibánkat a szlovákok
Először szereztünk gólt Szlovákia ellen, eddigi három mérkőzésünkön ugyanis egyszer sem tudtunk északi szomszédaink kapujába találni (1999. 03. 31. Szlovákia – Magyarország 0-0; 1999. 06. 9. Magyarország – Szlovákia 0-1, 2004. 11. 30. Szlovákia – Magyarország 1-0).
– Megnyerhettük volna a mérkőzést, de a gólunk utáni kontratámadásaink végén sorra hibáztunk az utolsó passzoknál – értékelt a meccs után a szövetségi kapitány. – A szlovákok bosszantó körülmények között egyenlítettek, egy szabadrúgás után rosszul osztottuk el az embereket, nem álltunk oda az ellenfelek mellé, ezért Sesták egy sima passzal ki tudott lépni, és a kapunkba lőtt. Az alapfelállásunkon nem változtattunk, igyekeztünk szellemes támadójátékot produkálni, és olyanok kerültek be a kezdőbe, akik ebben erősek. Az utolsó átadások azonban nem jöttek be, érezhetően többen nem voltak csúcsformában a téli szünet után. A selejtezők kezdetéig az elsőrendű szempont az egyéves tapasztalatok alapján kijavítani a hibáinkat. Sajnos éppen egy ilyen tipikus bakiból kaptuk a gólt is, rossz helyezkedés miatt nem követtük le az akciót és az ellenfél lendületből támadhatott. Csak májusban lesz hosszabb ideig együtt a keret, akkor nyílik alkalmunk orvosolni a gyengeségeinket. Ez szükséges is, mert hiába védekeztünk zártabban, egy figyelmetlenség miatt nem tudtuk megnyerni a mérkőzést.
