A Győri Audi ETO nyerte meg a leány-serdülőbajnokságot pénteken, Szigetszentmiklóson. Ezúttal a főszereplők véleményét gyűjtöttük csokorba: a Nemzeti Kézilabda Akadémia játékosainak még hetek kellenek, hogy értékelni tudják a második helyet, a győriek pedig az edző, Kun Attila különleges fogadásáról ejtettek szót.
reb • „Úgy érzem, jobb csapat a Győr, de ha nagyon akarunk és küzdünk, képesek lehetünk nyerni” – jelezte Pacsirta Zsóka, a Nemzeti Kézilabda Akadémia 17 éves játékosa a serdülőbajnokság döntője előtt. A műtét után lábadozó kézilabdázó jóslata csak félig jött be, hiszen – mint arról beszámoltunk – a balatonbogláriak remek kezdést követően 19-15-re elveszítették a szigetszentmiklósi finálét.
A lefújást követően kíváncsiak voltunk a főszereplők véleményére.
Kun Attiláék örülhettek az aranyéremnek
„A tétnek megfelelően nagyon izgultak a lányok, kilenc percig gólt sem tudtak lőni – magyarázta a nehéz indulás okait a győri mester, Kun Attila. – A védekezés azonban rendben volt. Egész évben ezen a korosztályban szerintem egyedülállóan kemény és jó hatosfalon dolgoztunk. A csapat már korábban nagy sikert ért el, hiszen megnyerte a középiskolás-világbajnokságot, és kicsit tartottam attól, ezúttal nem jön össze a győzelem. Szerencsére azonban az egész tornán kiegyensúlyozottan és jól játszott a csapat, megérdemelten lettünk bajnokok.”
A Győr legjobb játékosának Kellermann Dórát választották, aki az éremátadást követően szívesen beszélt a mindent eldöntő mérkőzésről:
„Bár a csoportmeccsen többel nyertünk, tudtuk, hogy nem lesz könnyű dolgunk a döntőben. Kicsit belealudtunk, izgatottak is voltunk. Aztán az edző nyugtatott minket, elmondta, mit csináljunk. Figurákat játszottunk, az vezetett sikerre.”
Kellermann elmondta, az ünneplés része lesz Kun fogadásának megvalósítása. Trénerük ugyanis ígéretet tett arra, ha nyer a csapat, leborotválja a lábát: arról nincs információnk, ez végül megtörtént-e, mindenesetre a lányok megtették a magukét…
A másik oldalon NEKA öltözője nem az örömtől volt hangos.
„Sérülés miatt három kulcsjátékost kellett nélkülöznünk, már a döntőbe kerülés is aranyéremmel ért fel – így Bohus Beáta, a NEKA edzője. – A győri csapat remek hatosfalat húzott, a mi átlövőteljesítményünk pedig nem volt jó. Gratuláltam a lányoknak, hiszen nem vallottak szégyent: a mérkőzés előtt azt kértem tőlük, örömjátékot játszanak, s hogy a végén csak a győztesnek szabad sírni.”
Azért egy-két balatonboglári lánynak így is eltörött a mécses… A NEKA-sokat egyébként rengeteg klubtárs biztatta. A balatonboglári edző elmondta, nem arról van szó, hogy bárkit iderendeltek volna. Nagy családként élnek együtt Balatonbogláron az akadémisták, a társak fontosnak érezték, hogy szurkoljanak a másiknak.
„Nagyon akartuk a sikert az elején, de igazából az egész mérkőzésen – mondja Simon Armilla. – Az első félidőben volt egy fordulópont, nem tudom, mi történt ott. Nem sikerült megfelelően pótolni a hiányzóinkat, s talán kicsit elfáradtunk. Persze, nem foghatjuk erre a vereséget, hiszen nemcsak mi, az ellenfél is a sokadik meccsét játszotta a tornán.”
Hozzátette, hogy most még nagyon szomorú a társaság, s pár hét biztosan kell ahhoz, hogy értékelni tudják az ezüstérmet.
