A judo ugyancsak mozgásigényes sportág. Aki ezt választja és részt vesz rendszeresen az edzéseken, annak nem lesznek testsúlygondjai. Legfeljebb akkor, ha olyan súlycsoportot választ, ahol rendszeresen fogyasztania kell.
Dr. Hetényi Antal (fotók: JochaPress)
Hetényi Antal ma ifjúkori testsúlyának a kétszeresét cipeli, mozgásában erősen korlátozott. Köszönettel vettem meghívását és fel is kerestem a XII. kerület egyik erdőszéli, kellemes helyen lévő társasházi lakásában, ahol jó hangulatban elbeszélgettünk.
– Annak idején az úszás jelentette számomra a sporttal való kapcsolat kezdetét. Fél évig az Újpest úszói között edzegettem, de nem maradtam ott meg. A Toldi Gimnázium diákjaként társaimmal rendszeresen futottunk a Tabánban, a Vérmezőn vagy éppen a Várban. Az életre szóló fordulat 1963-ban következett be, ekkor 16 éves voltam. A nyár folyamán a Nők Lapjában jelent ment egy hirdetés, amelyen judózni hívták a fiatalokat. Öcsémmel előbb az Újpestben jelentkeztünk, de negyed év elteltével átmentünk a Honvédba. Szüleink két-három hónapig hallani sem akartak erről a sportágról. Mi pedig titokban jártunk edzésre, mígnem elérkezett az év utolsó hónapja. Ekkorra már a szülők is beletörődtek választásunkba és leigazolhattunk a Budapesti Honvédba, ahol Gyebnár Ferenc vett minket kezelésbe.
Az első mester, a ma már 86 éves Gyebnár Ferenc
– Az eredmények utóbb igazolták sportágválasztásuk helyességét.
– Számomra is szokatlanul hamar, már 1964 áprilisában elindulhattam az első versenyemen, ahol a 60 kilósok között Mándl Elek mögött második lettem. Ez év augusztusában pedig az Alkotmány Kupáért léphettem tatamira Pécsett, a Budapest-Vidék számára kiírt egyéni versenyen, amelyet sikerült megnyernem.
– Az elért eredmények alapján megállapítható, hogy nem alkalmi fellángolásról volt szó.
– Két évvel később, 1966-ban már a felnőttek szűkített válogatott keretében is figyelembe vett Kovács Ákos szövetségi kapitány. Akkoriban Keserű Laci, és Nádas Laci voltak a legkeményebb ellenfeleim. 1968-ig kellett várnom, hogy megnyerhessem életem első felnőtt országos bajnoki aranyérmét. Továbbra is nagy volt a konkurenciaharc, hiszen Keserű Laciék mellett újabb riválisok törtek fel a legjobbak közé. Itt feltétlenül meg kell említenem Pulai Jánost és Oláh Pált is.
– Ezekből a csatározásokból középtávon egyértelműen Hetényi Antal került ki győztesen, így ő képviselhette a magyar judót a 70 kilósok között 1972-ben, a müncheni ötkarikás játékokon.
– Az olimpia semmi más versenyhez nem hasonlítható. Hogy az ott elért ötödik hely esetleg lehetett volna jobb is? Akkor a legfontosabb a sportág számára az volt, hogy pontszerző helyen végeztem, s így évekig én tartottam az ernyőt a magyar júdózás fölött.
– Az eredményes versenyzés mellett a tanulást sem hanyagolta el.
– Nem kevesebbszer, ötször felvételiztem, mire nagy nehezen bejutottam a TF-re, így 29 éves voltam, amire megszereztem a testnevelő tanári diplomámat. Ám én ezzel nem elégedtem meg, ugyanis 1978-ban felvételt nyertem az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szociológia szakára, ahol a hároméves képzés végén a második diplomámat is sikerrel védtem meg. Később pedig a doktori fokozat követelményeinek is eleget tettem.
– Bár Montrealba Ön már nem jutott ki, viszont Tuncsik József nem egyszerűen csak ott lehetett, hanem meg is szerezte a sportág első olimpiai érmét is.
Tuncsik József (j) a Nemzet Sportolójával, Varga Jánossal
– A Honvéd szakosztályának ellehetetlenülését ez a sportágtörténelmi esemény is csak késlelteti tudta. Így kerültem 1978. augusztus elsejével a Központi Sportiskola (KSI) nehézatlétikai szakosztályának állományába. Azóta gyakorlatilag a KSI alkalmazottja vagyok, ahol még ebben a szerencsétlen állapotomban is igényt tartanak szaktanácsadói tevékenységemre. Szerencsémre a televíziók és az internet jóvoltából gyakorlatilag minden hazai és nemzetközi versenyt láthatok, így nem csak névlegesen, hanem konkrétan is segíteni tudom a szakosztályunk eredményességét.
– Azt a szakosztályt felügyelheti, amely az elmúlt évtizedekben számos, kitűnő eredménnyel hívta fel magára a figyelmet.
– Csak néhány nevet említenék, akikre méltán lehetünk büszkék. Szilágyi László junior Európa-bajnok volt. Maros Barbara az ifjúságiak kontinens bajnokságain kétszer sem talált legyőzőre. Joó Abigél és Baczkó Bernadett is érmek sokaságát mondhatja magáénak. Varga Brigitta és Tóth Fanni is a mindenkori legjobbak közé tartozott.…Tóth Krisztián az ifjúsági olimpián harmadik lett, a felnőttek világbajnokságán pedig ezüstérmet vehetett át.
– Korábban a KSI-nek tizennyolc éves korukban el kellett engedniük a versenyzőiket, ma ez nem kötelező. Tóth Krisztiánt mégsem tudták megtartani, miért?
Tóth Krisztián (fehérben)
– A válasz egyszerű. Pánczél Gábor tanítványa olyan anyagi lehetőségeket kapott, amelyekkel a KSI nem tud versenyezni.
– A mai magyar judo helyzetét, esélyeit hogyan értékeli?
– Azt gondolom, hogy Tóth Krisztián készülhet a legnagyobb eséllyel a tokiói olimpiára. Remélem azonban, hogy lesznek olyan indulóink is, akik majd rácáfolnak a papírformára.
– Hetényi Antal mivel tölti ki az idejét, ha nem a sportágával foglalkozik?
Berki Krisztián a londoni döntőben (fotó: JochaPress)
– Szinte minden sportesemény érdekel, amelyeket a televízió segítségével nyomon követhetek. Csak egyet említenék: a tornát. Amióta Magyar Zoltán kétszeres olimpiai bajnok lett, minden tornaverseny érdekel. Sivadó Jánost – Magyar kortársát – éppen úgy ismerem, mint a legutolsó aranyérmesünket, Berki Krisztiánt, vagy a legújabb női reménységünket, Kovács Zsófiát.
(jochapress / Jocha Károly)
