Számomra a két meccs közül mindenképp a görög-orosz ígérkezett a pikánsabbnak. Két kiismerhetetlen csapat, amelynek játékerejét nagyon nehéz pontosan belőni. A két közép-európaival pont fordított a helyzet: nagyon is tudjuk, mire képesek, és ezt általában hozzák is. Náluk kevésbé áll fenn az a veszély, hogy Eb-t nyerjenek (Görögország) vagy elődöntőbe jussanak (Oroszország), de a nagy kudarc lehetőségét sem hordozzák magukban.
A szerencse kegyének köszönhette a görög válogatott, hogy ilyen silány Eb-start után az utolsó körben nemhogy maradt esélye a továbbjutásra, de még saját sorsa fölött is rendelkezhetett. A sikerhez azonban támadniuk kellett, ami ennek a csapatnak fáj, szinte látni a görög arcokon, mennyire fáj, hogy számukra milyen, de milyen kínzó, fojtogató érzés.
Oroszországnak a meccs elején kedvezett a szellős védelmű Görögország, nekünk pedig az, hogy a fent leírt tényezők miatt mindkét kapu előtt akadtak helyzetek. Gyönyörű meccs volt ez húsz percig, aztán a görögök a félidő második felére rájöttek, mennyire röhejesek ők ebben a szerepben, így szépen visszaálltak saját térfelükre, és megpróbálták a számukra elképzelhető leggyönyörűségesebb (nem csak ma, egyébként is) végeredményt, az 1:0-át megcélozni.
Sírni tudnék az egész második félidőn, mindkét csapat játékán. Oroszország a lengyelek elleni meccset követően ismét jól látható fizikális hátrányban játszott, keveset futott, keveset mozgott, tanácstalan és pontatlan volt. Nem érdemeltek gólt, továbbjutást viszont (a három meccs alapján) mindenképp. Nem ide tartozik ugyan, de az olyan hiteles és velős szakmai meglátásokat (de nevezzük inkább okoskodásnak), mint amilyen a „Megvan az első negyeddöntős” (az Oroszország-Csehország meccs apropóján merészeltem leírni), a továbbiakban talán érdemesebb lesz a magamnál felkészültebb kollégákra hagyni.
Nézzük, mi történt a közép-európai derbin. Wroclawban két teljesen egyforma tudású csapat tusakodott, a differencia köztük csupán annyi, hogy a csehek egy fokkal technikásabbak, a lengyelek meg egy fokkal fizikálisabbak. Csehország előnyösebb helyzete miatt sem érezte szükségét annak, hogy a lelkes hazaiak ellen kinyíljon, így átadta a területet Lengyelországnak, és ezúttal is a kontrákra, Jiracek és Pilar jó megoldásaira támaszkodott. erdekes megfigyelni és kikívánkozik az emberből, hogy a vékony alkatú Baros ezen a szinten milyen rosszul érzi magát vezető ékként. Erre a szerepre a cseh keretben más csatárok (Necid és Pekhart) sokkal inkább alkalmasak, de Bílek mester mégis a két könnyűsúlyúnak, Lafatának és Barosnak szavaz rendre bizalmat. Egyébként nyilván okkal teszi.
A lengyel válogatott meg lassan már olyan vehemens, amit saját maga sem képes követni. Gyilkos hajtást rendeztek Görögország és Oroszország ellen, ezt Csehország ellen csak a meccs első szakaszában sikerült megvalósítani. Fáradtság, fásultság, a kreatív emberek hiánya és sok más érv hozható fel amellett, miért nem tudtak a folytatásban a csehek fölé kerekedni, de tény, igen távol álltak a továbbjutást jelentő győzelemtől. Ennél a két pontnál és negyedik helynél többre volt hivatott a házigazda, és egy könnycseppet értük is illő most elmorzsolni.
Csehországnak gratulálok, Jiraceknek pedig üzenem, hogy egyre jobb esélye van bekerülni az XLSport Eb-álomcsapatába. Görögországnak is sok sikert kívánok, de nem a folytatáshoz, hanem annak a bizonyos 1 millió eurónak a minél hasznosabb módon történő elköltéséhez, amelyet a mai győzelmükkel megkerestek. Hiszen ők ezúttal is oly sokat tettek a sikerért.
Görögország – Oroszország 1:0
Varsó, Nemzeti Stadion, Jv: Eriksson (svéd)
Görögország: Szifakisz – Toroszidisz, Papasztathopulosz, K. Papadopulosz, Cavelasz – Maniatisz, Karagunisz (Makosz), Kacuranisz – Szalpingidisz (Ninisz), Gekasz (Holebasz), Szamarasz. Szövetségi kapitány: Fernando Santos
Oroszország: Malafejev – Anjukov (Izmajlov), Ignasevics, A. Berezuckij, Zsirkov – Sirokov, Gyenyiszov, Glusakov (Pogrebnyak) – Dzagojev, Kerzsakov (Pavljucsenko), Arsavin. Szövetségi kapitány: Dick Advocaat
G: Karagunisz (45.)
Csehország – Lengyelország 1:0
Wroclaw, Városi Stadion, Jv: Thomson (skót)
Csehország: Cech – Gebre Selassie, Sivok, M. Kadlec, Limbersky – Hübschman, Plasil – Jirácek (Rajtoral), Kolár, Pilar (Rezek) – Baros (Pekhart). Szövetségi kapitány: Michal Bílek
Lengyelország: Tyton – Piszczek, Wasilewski, Perquis, Boenisch – Dudka, Polanski (Grosicki) – Blaszczykowski, Murawski (Mierzejewski), Obraniak (Brozek) – Lewandowski. Szövetségi kapitány: Franciszek Smuda
G: Jiracek (72.)
