A sors, vagy inkább balsors úgy akarta (de nem, valójában Smulovics Tamás kolléga úr volt az), hogy ezúttal is én kísérjem figyelemmel a görög válogatott tündöklését, és mivel az elmúlt két alkalommal számtalanszor leszedtem róluk a keresztvizet, engedjétek meg, hogy a teljes mai blogbejegyzésem „görögszurkolói” minőségben szülessen (a ténylegesen értük szorítók kiengeszteléseként, továbbá a görög búcsú felett érzett megkönnyebbülésem miatt).
Rossz úgy készülni egy mérkőzésre, hogy az ember előre tudja, nem sok jó vár szeretett csapatára. Olyan, mint egy Manchester United – Zalaegerszeg BL-visszavágó, amitől sokkal jobban félsz, mint amennyire várod. A német válogatott ugyanis tényleg nagyszerű. Fiatal, dinamikus, egyszerre fizikális és technikailag képzett, egy görög válogatott számára szinte megfoghatatlan. Játékukat (a várakozásoknak megfelelően) félelmetes kezdés, majd szimplán nyomasztó folytatás jellemezte. Most jöhetnék a szokásos frázissal, hogy a görögök futballjában nem volt elképzelés, de ha úgy hajtják az embert, ahogy a németek tudják, akkor az ötletes megoldásokon való agyalás helyett inkább csak arra koncentrál, hogy a csapata túlélje a soron következő támadást.
A németek támadójátékuk széles repertoárját vonultatták ma fel: a hatékony vonaljátékot és a befelé irányuló rövidpasszos, direkt futballt egyaránt eredményesen alkalmazták. 38 percig bírtuk, vagyis jelentősen tovább, mint amire a legtöbben számítottak, aztán a második félidő elején a szokásoknak megfelelően nagyot dobbant a kék szív, és máris 1:1 állt az eredményjelzőn. Sajnos nagyon is érezni lehetett, hogy a görög öröm nem tarthat sokáig, a gyenge Szifakisz és a tény, hogy közvetlenül a saját tizenhatosunk körül védekeztünk, nem vetíthetett mást előre.
Ezen a mérkőzésen nem létezett nyerő taktika, ilyenkor pedig (jobb híján) a tisztes vereséghez kell jó képet vágni. es lőttünk két gólt, ami 2011 októberében, azaz kilenc meccsel ezelőtt (2:1-es győzelem Grúzia ellenében) sikerült utoljára. Van tehát mire építeni.
Viszlát, srácok, folytatás két év múlva!
Németország – Görögország 4:2
Gdansk, PGE Arena, Jv: Skomina (szlovén)
Németország: Neuer – J. Boateng, Hummels, Badstuber, Lahm – Khedira, Schweinsteiger – Reus (Götze), Özil, Schürrle (Müller) – Klose (Gomez). Szövetségi kapitány: Joachim Löw
Görögország: Szifakisz – Toroszidisz, Papasztathopulosz, K. Papadopulosz, Cavelasz (Fotakisz) – Makosz, Maniatisz – Ninisz (Gekasz), Kacuranisz, Szamarasz – Szalpingidisz. Szövetségi kapitány: Fernando Santos
G: Lahm (39.), Khedira (61.), Klose (68.), Reus (74.) ill. Szamarasz (55.), Szalpingidisz (89.)
