Rudner Gábor 17 évesen már az Európa Kupa-résztvevő Szolnoki Olaj első csapatának edzéseit látogatja. Az utánpótlás-válogatott bedobó szeretné, ha mielőbb komolyan számítanának rá a felnőttek soraiban.
Lakner Gábor • A nyáron a Vasas Akadémiától a Szolnoki Olaj utánpótlásába kerülő Rudner Gábor már az Európa Kupa-induló gárda edzéseit is látogatja. A 17 éves, korosztályos válogatott bedobót tapasztalatairól és élményeiről kérdeztük.
– Mennyire volt nehéz a váltás, sok új dolgot kellett megtanulnod?
– Megkönnyítette, hogy korábban több jelenlegi csapattársammal találkoztam a korosztályos tornákon, és edzőmet, Honti Viktort is régebbről ismertem, mert 2010-ben, az első válogatott tornámon többek között vele voltam Bukarestben. Az is jót tett, hogy az új iskolámban és a csapatban is segítették a beilleszkedésemet, megkaptam mindent ahhoz, hogy jól érezzem magam. Szolnokon az a gimnázium, ahová járok, sporttagozatos. Az órarendünkbe beépítettek több délelőtti edzést, ahol egyéni képzést, technikai fejlesztést tart nekünk a sportiskola szakági vezetője, az U18-as edző, valamint időnként Pór Péter. Elsőként a Szolnoki Olajban alkalmazott játékrendszerrel kellett megismerkednem, az jelentett igazi újdonságot.
– Könnyen otthonra leltél Szolnokon?
– Két évvel ezelőtt Békéscsabáról kerültem Budapestre, így tudtam már, mivel jár az új helyre költözés. Jól érzem magam Szolnokon, igyekszem minél jobban megismerni a várost, de azt eddig is tudtam, hogy a szolnokiak nagyon szeretik a kosárlabdát, ezt tapasztalom a felnőttcsapat mérkőzésein is.
– Miben fejlődtél a legtöbbet?
– Előző klubomban, a Vasas Akadémián is sokat léptem előre az elmúlt években, az utóbbi pár hónapban pedig a posztomon még magabiztosabb lettem. Most is sok mindenben, például dobásbiztonságban és abban, hogy az adott játékszituációban jó döntést hozzak. Fizikailag is megerősödtem, köszönhetően a kondicionális edzéseknek. Elsősorban a mezőnyposzthoz szükséges technikai elemeken dolgozunk.
– Mennyire ért váratlanul, hogy a felnőttekhez hívtak edzeni?
– Meglepődtem, amikor szóltak, de természetesen nagyon örültem. Fontos, hogy időnként láthassam: miben kell még fejlődnöm, miben van lemaradásom. Mivel az Olajban mezőnyposzton kiváló játékosok szerepelnek, sokat tanulhattam itt is.
– Hogyan fogadtak a csapattársak?
– A felnőtt játékosok segítettek az egyes szituációkban, hogy jól kapcsolódjak be a játékba.
– Miben más a felnőttcsapatban végzett munka?
– Természetesen a felnőtt játékosok fizikailag erősebbek, és mivel nagyon erős a keret, sokat lehet tanulni. Ilyenkor érti meg az ember, hogy miért kell annyit gyakorolni bizonyos feladatokat, játékszituációkat. A felnőtteknél ezeket olyan intenzitással kell elvégezni, hogy nagyon kellett figyelnem, nehogy elrontsam a gyakorlatokat.
– Milyen a kapcsolatod Pór Péterrel, aki nem mellékesen az U20-as válogatott edzője is?
– Eddig is sokat tanultam tőle, és azt hiszem, élvezem a bizalmát, amit igyekszem meghálálni a teljesítményemmel. Az U20-as válogatott nekem még kicsit távolabbi lehetőség, de motivál, hogy tagja legyek a nemzeti csapatnak, és remélem, A csoportos EB-n csatlakozhatom a kerethez.
– Szóba került, hogy mikor mutatkozhatsz be a felnőttcsapatban?
– Erről még nem volt szó, egyelőre arra koncentrálok, hogy az U18-as és az U20-as csapatban minél jobb teljesítményt nyújtsak, és kiérdemeljem, hogy minél több edzésen részt vehessek a felnőttekkel. Pór Péter azt a filozófiát vallja, hogy taktikailag és technikailag a lehető legjobb állapotban lévő fiatal játékos érkezzen a felnőttekhez, mert az Olaj versenynaptára annyira sűrű, hogy egyszerűen nincs idő az apróságok javítására. Ezért is külön jó, hogy az órarendünknek is része az egyéni képzés, mivel ott szakemberek irányításával finomíthatunk a tudásunkon.
– Milyen célokat tűztél ki magad elé ebben az idényben, illetve a nyári, válogatott-tornára?
– Szeretnék a Szolnoki Olaj színeiben minél jobb eredményeket elérni, úgy érzem, hogy az U18-as csapatunkkal ott lehetünk az élmezőnyben. Eközben szeretnék technikailag annyit fejlődni, hogy komolyan számoljanak velem az U20-as, illetve a felnőttcsapat edzői. A válogatott mindig fontos volt számomra, Ferenczi Tamás szövetségi edzővel és stábjával már két évet végigdolgoztam, remélem idén is hasznos tagja lehetek majd a csapatnak, és sikerül kiemelkedő eredményt elérnünk.
