Nagy Dávid sosem beszél feleslegesen, inkább az eredményeivel hívja fel magára a figyelmet. A Vasas tizenhat éves párbajtőrözőjét az idei szezonban a saját korosztályában, a kadetek között még senki sem tudta legyőzni, miközben a juniorok mezőnyében is vitézkedik.
Pusztai Viola • Nagy Dávid mindig feltűnést kelt a páston. No, nem azzal, hogy a vívók többségéhez hasonlóan harsány üvöltéssel ünnepelné a bevitt tusokat, hiszen csendes fiúról van szó, aki saját magáról is úgy tartja: „nem beszélek feleslegesen”. Az ékesszólása a pengéjében van.
Tehát mindinkább az eredményei miatt szegeződnek rá a tekintetek, már a törpiciversenyek óta.
− Elsős koromban kezdtem el vívni, miután a Bocskai István Általános Iskolában szerepelt az órarendben a sportág – emlékszik vissza a Vasas tizenhat éves párbajtőrözője. – Az első törpiciversenyen, amelyen elindultam, nyertem, aztán az idényben már nem tudtam ismételni, de így is látszott, hogy kiemelkedem a mezőnyből.
Gyerekként több sportágat kipróbált: a vívással párhuzamosan focizott, úszott és vízilabdázott. Aztán a párbajtőr mellett tette le a voksát. Serdülőkorában két lovat ült meg egyszerre, hiszen kadetversenyeken is indult, miáltal a saját korosztályában lemaradt az összetett első helyről. Bár abban az idényben még nem sikerült eljutnia világversenyekre, elsőéves kadetként kétséget sem hagyott afelől, hogy helye van a világ- és az Európa-bajnokságon.
Ráadásul a bázeli junior Világ Kupán bravúrral a második helyen végzett, amellyel kivívta az idősebbek között való indulás jogát is.
− Mindig odatettem magam a juniorversenyeken, de azon nem gondolkoztam, hogy esetleg bekerülhetek a csapatba – mondja Halla Péter tanítványa. − Úgy voltam vele, bőven van időm. Bázelben is az esélytelenek nyugalmával indultam, ahol aztán kijött a lépés, így a hazai ranglistán felugrottam a harmadik helyre. Ez nemcsak Eb-, de vb-részvételt is ért, de utóbbit sérülés miatt le kellett mondanom.
Az Európa-bajnoki szereplésével a juniorok között teljesen elégedett volt, hiszen sokkal idősebbekkel vívott, de így is nyolcaddöntőbe jutott. A kadetek között a vb-n és az Eb-n is a nyolc közé kerülést tűzte ki célul, de előbbin a 32, utóbbin a tizenhat között búcsúzott. A rosszabbul sikerült egyéni szereplést a kadetpárbajtőr-csapattal szerzett Eb-bronzérem, illetve a junioregyüttessel nyert ezüst feledtette.
Idén már tudatosan készül arra, hogy ne csak a kadet, hanem a junior-világversenyeken is megmutathassa, mit tud.
− Eddig remekül alakultak a versenyek, kadetben a saját elvárásaimat is felülmúltam, miután mind a három hazai válogatót megnyertem, ráadásul az európai körverseny budapesti állomásán is első lettem. A juniorok között nyújtott teljesítményemmel sem vagyok elégedetlen, a legutóbbi válogatón másodikként végeztem, de egy helyet előre kell lépnem, hogy ismét tagja legyek a vb- és Eb-csapatnak. Közben persze a kadetek között meg kell tartanom a pozíciómat. Szóval rengeteg munka vár rám a következő öt hónapban.
A magát türelmesnek, megbízhatónak, közvetlennek, segítőkésznek, no meg maximalistának jellemező fiatal vívónak az edzések és az iskola mellett nem marad túl sok szabadideje. Ha mégis, akkor édesapjával és a korosztályában szintén kiemelkedő párbajtőrözőnek számító tizenhárom éves öccsével, Marcellel együtt bringázik.
S ha már a család is szóba került, a legkisebb Nagy fivér, a hétéves Noel is ismerkedik a vívás alapjaival. Van kit követnie.