Sporttörténeti siker részese lehetett a hétvégén a temesvári junior vívó Világ Kupa-versenyen Kondricz Kata, akinek amúgy is remekül sikerült a szezonkezdése.
STJ • Aranyérmes lett a hétvégi temesvári junior tőr Világ Kupa-verseny a Hajas Nóra, Kondricz Kata, Pásztor Flóra, Tóth Janka összeállítású magyar válogatott. Ez volt e korosztályban és e fegyvernemben az első magyar diadal. Egyéniben Pásztor a második, Tóth és Kondricz pedig a harmadik helyen zárt.
Noha még csak a szezon elején járunk, Kondricz Katának ezen az őszön a temesvári már a negyedik versenye volt. S eddig igazán nem lehet panasz a teljesítményére, hiszen a budapesti junior Világ Kupa-viadalon csapatban második lett, egyéniben a nyolc közé került, az amszterdami szatelitversenyen egyéniben ezüstérmet szerzett, Párizsban pedig egy U23-as versenyen a 16 közé kerülésért vívhatott. A Bp. Honvéd tőrözője, aki júliusban ünnepelte a 18. születésnapját, keményen megdolgozott az eddigi eredményekért.
„Az előző szezonban az érettségi miatt kicsit háttérbe szorult a vívás, a tanulás mellett kevesebb időm maradt edzeni. Ám most már újra teljes erővel a vívásra koncentrálhatok, ami annak is köszönhető, hogy a Testnevelési Egyetemen, amelynek a sportszervezői szakára járok, kifejezetten támogatják az élsportolókat. Egyéni tanrendet alakíthattam ki, így lehetőségem van rá, hogy reggelente kondiedzésekkel kezdjem a napot” – meséli Kondricz Kata.
Temesváron hagyományos csapatversenyt rendeztek, és nem az új, vegyes rendszert próbálgatták, aminek Kata két okból is örült. Egyrészt az új, még meglehetősen kiforratlan rendszer egyelőre nem a szíve csücske, másrészt a Hajas, Kondricz, Pásztor, Tóth négyes összeszokott társulat, a hölgyek remekül kiegészítik egymást. „Kifejezetten szeretem a csapatversenyeket. Az egyéni után ilyenkor az ember egy közösségért harcolhat, ami öröm és egyúttal felelősség is. Persze, az egyéni eredmények benne vannak a fejekben, de épp az a szép az egészben, hogy aki sikeres volt, annak másodszor is össze kell kapnia magát, akinek pedig nem ment, újra bizonyíthat” – magyarázza Kata.
A vívás bonyolult sport, a sikerhez a tökéletes erőnlét és a kifogástalan technika mellett hideg fejre is szükség van. „Eddig általában a versenyek után gondoltam végig, milyen napot fogtam ki. Időben visszavetítettem, hogy épp milyen lábbal kelhettem fel. Kezdem azt érezni, hogy nincs is rá biztos előzetes tipp, milyen napot fog ki az ember. Verseny közben is ingadozhat a kedélyállapot. Temesváron például nem a legjobban kezdtem, de aztán a szünetben »megbeszéltem magammal« a történteket, s a folytatás már sokkal jobban alakult.”
Manapság a sztársportolók felkészítésének aktív részesei a sportpszichológusok is. Kondricz Kata még nem vett igénybe ilyen típusú segítséget, de egyáltalán nem zárkózik el a gondolattól. „Az eredményesség nem csupán a gyors lábon és a villámgyors kézen múlik, hanem lélektani dolgokon is. Kulcskérdés, ki milyen hosszan képes egy versenyen tökéletesen összpontosítani. Nem szabad például a beszedett »hülye tusokon« rágódni, hanem azonnal tudni kell a következő lépésre koncentrálni. Engem elsősorban az szokott kihozni a sodromból – és ez baj –, ha a zsűri elnéz egy akciót. Ez kizökkent a ritmusból, és ilyenkor általában kapok még egy-két tust.”
Kata tíz éve, a két bátyja példáját követve kezdett vívni. Számára nem volt kérdés, hogy ezt a sportágat válassza, s abban is biztos volt, hogy nemcsak fellángolásra futja majd az erejéből, hanem hosszú távon is ezzel szeretne, sőt akar foglalkozni – életre szóló szerelem ez a vívással. Azon sem kellett töprengenie, melyik fegyvernemet válassza, hiszen a Törekvésben kezdett, s ez a klub a tőrvívás egyik honi fellegvára. Ezzel együtt indult már párbajtőr-versenyen is, sőt, nyolc közé jutott, de a váltás meg sem fordult a fejében. „Nem is tudom vív-e még aktívan bárki is azok közül, akikkel kezdtem. Ha valaki meghallja, hogy vívó vagyok, általában kicsit csodálkozva néz rám, de a visszajelzések egyértelműen pozitívak. Sőt, amikor a külföldi túrákról mesélek, irigykedő pillantásokat is elkapok. Igaz, azt már nem mindenki érti, ha egy-egy buli helyett az edzést választom, de a legtöbben beismerik, hogy nem lennének képesek annyi áldozatot hozni a vívásért, mint amennyit manapság az élsport megkövetel.”
A külföldi versenyhelyszínek közül Katát leginkább Jeruzsálem bűvölte el. Érdekesnek találta Üzbegisztánt is, de azért olyan nagyon nem vágyik vissza a közép-ázsiai országba. Új kedvence Amszterdam, s nem csak a kiváló eredménye miatt. Amikor a legszebb sikerei kerülnek szóba, már hosszabban eltöpreng. Végül a tavalyelőtti maribori junior-Eb-t említi, amelyen a nyolc közé jutásért drámai csatában győzte le az egyik legjobb orosz versenyzőt, Manchestert, ahol első körverseny-győzelmét aratta, illetve a poznani EK-viadalt, amelyen a korosztályos kontinensbajnokságra és a világbajnokságra kvalifikálhatta magát, és a nagy tét ellenére sem remegett meg a keze.
„A mostani szezonban szintén a junior-Eb és -vb szereplés jogának kiharcolása a fő cél. De már a jövőre gondolva elindulok életem első felnőtt Világ Kupa-versenyén is. Muszáj hozzászoktatnom magam a felnőttviadalok légköréhez, hiszen az egészen más kávéház, a felnőttek közt sokkal nehezebb jól teljesíteni. A naptár nagyjából összeállt, bár menet közben még lehetnek változások. Ami biztos: a hétvégén Zalaegerszegen lesz junior válogató.”
No, és az is biztos, hogy 2020-ban Japánban rendezik a soron következő nyári olimpiát. „Akkor leszek 22 éves, a korom alapján tehát akár oda is érhetek. S ez is a célom, hiszen miért dolgozna nap mint nap az ember, ha nem azért, hogy eljusson a játékokra. Persze minden tőrvívólányt ez motivál, szóval nem lesz könnyű kiharcolni a kvalifikációt. Ám rajtam nem múlhat, én mindent megteszek a tokiói repülőjegy megszerzésért.”