A világháború után visszatért a tornához és elvégezte a Testnevelési Főiskolát, amelynek tanára is volt. 1947 és 1956 között összesen 46 magyar bajnoki címet szerzett, ebből tízszeres egyéni összetett magyar bajnok, hétszeres csapatbajnok lett. Kivívta az örökös bajnoki címet, nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot Magyarországon. 1949-ben a főiskolai világbajnokságon négy arany-, valamint egy-egy ezüst- és bronzérmet szerzett. Az 1954-es római világbajnokságon felemás korláton és a kéziszercsapattal is győzött, emellett még egy ezüst- és egy bronzérmet is gyűjtött.
Kedden ünnepli 103. születésnapját Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, a Nemzet Sportolója, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, aki a világ legidősebb élő, egyben az ötkarikás játékok valaha élt legidősebb aranyérmese.
© MTI/Kovács Tamás
Az 1948-as londoni olimpián a válogatott tagja volt, de balszerencsés módon az utolsó edzések egyikén bokaszalag-szakadást szenvedett, így nem szerepelhetett az ötkarikás játékokon. Négy évvel később – ekkor volt 31 éves – Helsinkiben elindult, és habár a tornasportban idősnek számított, eredményein ez nem látszott: talajon arany-, összetett csapatban ezüst-, míg felemás korláton és a kéziszercsapatbam bronzérmet nyert. A csúcsra 1956-ban Melbourne-ben ért fel, talajon megvédte címét, aranyat nyert gerendán, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként, egyéni összetettben és csapatban ezüstérmet szerzett.
A legendát – aki a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka – Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is köszöntötte otthonában.
Másik gondozója Andrea, aki végzett ápolónő, többet foglalkozik Keletivel. Elmondása szerint Keleti Ágnes „mindent tud, mindent megért, csak egyet nem, hogy ő tényleg ilyen idős”. Arról is mesélt a lapnak, hogy egy idős ember gondozása nem könnyű, de mivel mindannyian nagyon szeretik, számukra az a legfontosabb, hogy minden jó legyen.
Megszámolni is nehéz lenne, hogy mennyi díjat és elismerést kapott élete során, de sportkarrierje nem indult ennyire simán. Budapesten született 1921. január 9-én Klein Ágnes néven, 18 évvel később pedig már magyar válogatott volt. Első magyar bajnokságát 1940-ben nyerte, de zsidó származása miatt még abban az évben eltiltották mindennemű sporttevékenységtől. A második világháború végét, a német megszállás utáni időszakot álnévre szóló papírokkal Szalkszentmártonban vészelte át, futással tartotta fenn állóképességét. Édesapja és több családtagja az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg, édesanyját és testvérét a svéd diplomata, Raoul Wallenberg mentette ki Budapestről.
A 103 éves Keleti Ágnes két gondozójával él belvárosi lakásában, ahol születésnapja alkalmából meglátogatta a Blikkhez tartozó sportal.hu munkatársaival együtt. A lap azt írta, a bajnoknő imádni való, bölcs és a humora is rendben van. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a pillanat, amikor a lap újságírója belépett Keleti nappalijába és kezet rázott vele. A születésnapos némi öniróniával csak annyit mondott: „Erőm az van, csak eszem nincs”.
Keleti Ágnes tíz érmével, amelyből öt arany, Gerevich Aladár vívó mögött minden idők második legeredményesebb magyar olimpikonja, egyben ő a legtöbb olimpiai éremmel rendelkező magyar női sportoló és a legeredményesebb magyar tornásznő. Melborune-ből nem tért haza, 1957-ben Izraelben telepedett le, ahol egy ott élő magyarhoz ment férjhez, akitől két fia született. A rendszerváltás után tért haza.
Írta a HVG
A Élet+Stílus: „Mindent tud, mindent megért, csak egyet nem, hogy ő tényleg ilyen idős” – 103 éves Keleti Ágnes bejegyzés először Hírpláza-én jelent meg.
