A Magyar Atlétikai Szövetség megtartotta év végi díjátadó gáláját, amelyre olimpikonjaink mellett az utánpótlás képviselői is meghívást kaptak. Az eseményen beszélgettünk Halász Bence juniorvilágbajnok kalapácsvetővel, aki a téli felkészüléséről és a jövő évi terveiről is beszámolt.
Majer Dániel • Halász Bence 19 éves juniorvilágbajnok kalapácsvető is részt vett a Magyar Atlétikai Szövetség évzáró díjátadó gáláján. A lengyelországi viadalon első helyen végző sportoló a Gerbeaud Ház Átrium termében osztotta meg velünk idei tapasztalatait és jövő évi céljait.
Bence az év magyar férfi-junioratlétájának járó díj átvétele után felszabadultan és bizakodva beszélt a maga mögött hagyott versenyidényről. A Dobó SE atlétája több ok miatt is büszke lehet magára, a lengyelországi junior-világbajnokságon aranyérmet nyert, valamint az olimpiai bajnok előd rekordjait is megdöntötte.
„Nagyon sikeres évem volt, az edzőim is így gondolják. Keményen dolgoztunk a télen, ezért tavasszal még nem úgy sikerültek a versenyek, ahogy az első edzőtáborban, Afrikában számítottunk rá. Ott már nyolcvan méter körülieket is dobtam, aztán amikor először ennél nagyobbat is sikerült, elkezdtek jönni az eredmények a versenyeken is. Célul tűztük ki az Európa-csúcsot, de az idén még nem tudtam megdönteni, edzőtársam, Pars Krisztián tizenöt éves junior országos csúcsát viszont mind hatos, mind hetes kalapáccsal viszont igen. Aztán a vébén a majd nyolcvanegy méteres dobásom az aranyhoz is elég volt, szóval elégedett vagyok.”
Ugyanakkor ne gondoljuk, hogy a világbajnokságra a győzelem biztos tudatában utazott el. Az egy évvel korábbi junior Európa-bajnoki aranya magabiztosságot kölcsönzött ugyan neki, elmondása szerint a két évvel korábbi ifjúsági olimpián őt meglepő ukrán ellenfelétől azért tartott kicsit. Jelenleg viszont nem az ellenfelek, hanem legfeljebb az ébresztőóra hangja okozhat neki hasonló érzéseket.
„Pár hete kezdődött el a hajnalban futós időszak, amihez nagyon meg kell erőltetnem magam, mert a korán kelés mellett az is nehéz, hogy olyasmiben kell kihozzam magamból a maximumot, ami az én sportágamtól meglehetősen távol áll. Ráadásul a hosszú- és középtávfutás a súlyom miatt sem túl testhezálló. A keringésfokozás és akaraterő-gyűjtés szempontjából azonban kiemelten fontos ez az időszak.”
A „rendes” alapozást november 28-án kezdi, amely során már az állóképesség növeléséről az erőnléti gyakorlatokra helyeződik a hangsúly. „Ebben a korban nagyon sokat számít az erőnlét és a technika. Persze később is fontosak, de most lehet mindkettőt a legjobban fejleszteni. Ha pedig télen nem tudja valaki odatenni magát az alapozáson, akkor a tavaszi, technikai edzéseken már nem fog tudni annyit előrelépni, amennyit akkor tud, ha télen is megfelelően edz.”
És hogy mindezek tükrében mit vár a következő szezontól? „Úgy érzem, képes lehetek 77 méter közelébe érni a felnőttkalapáccsal, ami a jövőm szempontjából fontos lenne. Idén pár centi híján 74 méterig jutottam, de ahogy idősödöm, és ahogy egyre nagyobbakat dobok, úgy válnak egyre kisebbé azok a lépések, amelyekkel javítani tudok az eredményemen. Jövőre akár három világversenyen is részt vehetek, ez nagyon nehéz lesz, sokat kell ahhoz alapozni, hogy kitartson az állóképességem, valamint mindháromra ki tudjam hegyezni a formámat. Kettőre, az U23-as Európa-bajnokságra és az Universiadéra fogok kiemelten készülni, a felnőtt vébét bónusznak tekintem.”
De mindkettőre csak kalapáccsal, a diszkoszvetés és súlylökés ugyanis egyre inkább háttérbe szorul majd. „Hazai versenyeken még el fogok indulni a két kiegészítő számomban is, de nemzetközi megméretéseken már csak a kalapácsra koncentrálok. Sajnos egyre kevésbé lehet a hármat egyszerre csinálni, bár nagyon szeretem a másik kettőt is, jó eredményeket értem el bennük, teljesen más felkészülést igényel külön-külön mindegyik. Egyszerűen túl rövid egy nap ahhoz, hogy mindháromra eddzek, ha pedig megpróbálnám, az egyik a másik rovására menne.”