A csapatsportágak fiataljai a cselgáncson keresztül jobban megismerkedhetnek a test test elleni küzdelem alapjaival, amelyek segítségével eredményesebben vívhatják meg a párharcokat. A módszer először a kézilabdában, nemrégiben pedig a labdarúgásban is áttörte a gátakat.
Nagy-Pál Tamás • A Vasas cselgáncsszakosztályának igazgatója, Bere Tamás nem csak a saját sportágában veszi ki részét a fiatalok felkészítéséből. A korábbi magyar bajnok vezetésével működik ugyanis a Vasas Kubala Labdarúgó Akadémián az Additional Judo Training-program, amelynek keretében kiegészítő sportágként a cselgáncsot oktatják.
A módszert a szakember bemutatta honlapunknak is:
Bere Tamás • Forrás: vkla.hu
„Durván négy és fél éve kezdtünk el edzősködni Hadfi Dani Európa-bajnok dzsúdós barátommal. Több olyan nyolc-tizenkét éves gyerek is jelentkezett hozzánk, akiknek a szülei kijelentették: a srác focista szeretne lenni, és holland példákról hallva hozták el. Ezek a fiúk szépen fejlődtek, fegyelmezettek voltak.”
Innen jött tehát a szikra, no meg onnan, hogy valóban találtak holland, német, amerikai vagy francia példát arra, hogy küzdősportoktatást használnak nemcsak a fociban, hanem a kézi-, a kosár-, a vízilabdában és a jégkorongban is. „Nem ezeket akartuk utánozni, hanem magunk próbáltunk meg sportágspecifikusan olyan edzésmódszereket kifejleszteni, melyek a dzsúdó alapjait ötvözik a sportágra jellemző párharcokkal. Végeredményben azonos mozgások valósulnak meg a küzdő- és a csapatsportágban is, így hasonló módon kell fejleszteni ezeket. Ha ezt a lehetőséget kihagyják a gyerekek, akkor nemcsak a mozgáskoordinációban, fizikálisan szenvedhetnek hiányt, hanem mentálisan is.”
Bere szerint ha a fiatal versenyző megismeri a sportágára jellemző kontakthelyzeteket, nagyot lendíthet a karrierjén. „Egyrészt eredményesebben vívhatja meg a párharcokat, másrészt prevenciós előnye is van az eséstechnikának köszönhetően. Nemcsak a helyes talajfogás, hanem önbizalom is kell ahhoz, hogy belemenjünk egy-egy helyzetbe. Ezen kívül természetesen kondícionálisan is fejleszt, erősíti a törzs-, a nyakizmozatot.”
Hogy konkrét példákkal is bemutassuk: nem mindegy, hogy a sportoló meg tud-e csinálni egy-egy testcselt. Kontakt-kezdeményező stílust kell felvennie ahhoz, hogy megfelelő erővel érkezzen a párharcba, ki tudja billenteni ellenfelét. Dinamikusnak kell lennie ahhoz, hogy a kívülről érkező ütközés után is pozícióban tudjon maradni. „Nemcsak az a fontos, hogy ne üsd meg magad, hanem hogy milyen gyorsan tudsz felállni. Hogyan szerzel pozíciót? Érezni kell, hogy szükség van-e a taktikai esésre vagy sem? Át kell törni a két emberen, vagy inkább el kell esni?”
Esni tudni kell • Forrás: vkla.hu
A képzés úgy néz ki, hogy a programot integrálják, vagyis az adott sportág környezetében prezentálják képzett edzők, heti egy alkalommal. „Megkülönböztetjük az alapszintet, amikor a gyerekek megtanulják a mozdulatok technikáját, illetve el is magyarázzuk nekik, hogy azok miért hasznosak. Amint elég érettek lesznek, jöhetnek a sportágspecifikus feladatok. Ami nagyon lényeges: mi ezeket a módszereket az adott sportág szabályrendszerére fejlesztettük ki. Vagyis ha valaki a technikánkat alkalmazza, csak keményebb lesz, de szabályos, sportszerű marad.”
Bere büszkén hozzátette: már a nemzetközi cselgáncsszövetség is felfigyelt rájuk, és szeretnék a módszert beemelni az edzőképző programba, hogy a sportág szakemberei előtt új lehetőségek nyíljanak. „Itthon egyébként a kézilabda fogadta be először a módszert, a futballban mostanában sikerült áttörnünk a gátakat. Bízom benne, hogy mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy fejlődjön a magyar foci. Szeretnénk pozitívan befolyásolni a jövőjét.”
