Ha a fiatal sportolónak nagy céljai vannak, és elhivatottan halad előre az útján, maga is hamar elkezd tájékozódni az egészséges táplálkozásról. „Mi pedig azért vagyunk – mondja dr. Bakanek György, a téma egyik legkiválóbb szakértője –, hogy segítsünk neki.” A népszerű orvos ezúttal honlapunk képviselőjét fogadta a „rendelésén”.
Szekeres István • Dr. Bakanek György a Sportegészségügyi Szakmai Kollégium tagja, életmód-szaktanácsadó orvos. Sokféle tudomány birtokában van, az egyik ismeretterjesztő beszélgetésben „nőgyógyász sportorvosként” mutatták be. Mind a kettő igaz. Azt mondták róla ugyanott, hogy a makrobiotika elveit vallja. És az is igaz. De most ne menjünk bele a taglalásába.
Ha bárki úgy gondolná, hogy a sport táplálkozás-szakértője maga a szigor és a tiltás, alaposan téved. Évekkel ezelőtt Érden hallgattam meg az előadását. Azt is mondta: „Ugye, tudják, milyen finom a sült hús zsírja friss, puha kenyérre kenve, lila hagymával? Egyszerűen imádom. És meg is eszem…” Majd hozzátette: „Minden évben egyszer.”
Megengedi a lazítást is, azt mondja, az 5+2 híve. Hogy mi az? Kiderül az interjúból.
– Doktor úr, a szíve szerint megtiltaná a sportolóknak, hogy kólát igyanak?
– Nem. Én azt szeretném, hogy a sportoló maga döntsön helyesen, én csak segíteni igyekszem.
– Nagy feladat. A kóla népszerű, a fiatalok szeretik, miért mondanának le róla maguktól?
– Kicsit messzebbről kezdem. Ha valaki elkötelezi magát valamelyik sportágban, és messzire akar eljutni, számot kell vetnie, hogy mi az ára. Áldozatokat követel, pénz, időt, lemondást. A külső körülmények általában adottak: az edző személye, a létesítmény minősége, a szakosztály eszközellátottsága. A sportolónak azt kell mérlegelnie, hogy mi az, ami tőle függ. Ha tudatosan figyeli magát, edzésnaplót vezet, és folyamatosan olvas, tájékozódik, például sportpszichológiáról, helyes táplálkozásról, önmagától is eljut fontos felismerésekig.
– Vagyis lemond a kóláról…
– Én kerülöm azt, hogy kipécézzek bármilyen terméket, márkát. Szénsavas üdítőkről beszélek.
– Mind ártalmas?
– Az biztos, hogy nem hasznos.
– Mi a baj velük?
– Például rengeteg bennük a cukor.
– És a cukormentes változatok?
– Az édesítőszerek, amelyeket azokban használnak, még kifejezetten veszélyes vegyi anyagokat is tartalmaznak.
– Az egyik előadásában a sportoló szervezetének négy fő ellenségéről beszélt. A szénsavas üdítők mellett melyik is a másik három?
– A közönséges só (nátrium-klorid), a kristálycukor és a finomított, fehér liszt.
– De hát ezek megtalálhatók minden háztartásban!
– Elég baj az.
– Dobjuk ki?
– Helyettesítsük! A Himalája-, a tengeri vagy a jódozott só kiválóan ízesít, és nem káros. A nyírfa- és a nádcukor, és még néhány egészséges típus ugyanúgy édesít, és nem okoz súlyos problémákat: nem zavarja meg a szervezet ásványianyag-egyensúlyát, nem terheli túl a hasnyálmirigyet, hogy aztán cukorbetegséghez vezessen, nem ellensége a szív- és érrendszernek. Édességnek már itt a paleocsokoládé és a többi paleocsemege, amelynek a készítéséhez cukor helyett mézet használnak, tejet pedig nem. Az egészséges liszteknek egész arzenálja található már a boltok polcain is, a tönköly-, a kukorica-, a zab- vagy akár a gesztenyeliszt. De kapható gluténmentes tészta is. A finomliszt ellentettje a teljes kiőrlésű.
– Mi a különbség?
– A finomítottból az őrléskor kihagyják a gabonaszem héját és a csírakezdeményt, amelyek az emésztéshez fontos tápanyagokat tartalmaznak, továbbá csökkentik a koleszterinszintet és vitamokban gazdagok. „Csak” ennyivel értékesebb a teljes kiőrlésű. Az általam megjelölt négy fő ellenség ráadásul savasít, gyilkolja a szervezetet.
– Tényleg rémesek a magyar étkezési szokások?
– Szörnyűek. A jellegzetes „pörkölt+nokedli”-dizájn kifejezetten ártalmas. Mármint a sportoló táplálkozásában. Természetesen nagyon ízletes, laktató étel, közkedvenc, senkit nem akarok megbántani. Ellene lennék, ha bárki be akarná tiltani a fogyasztását. Én azt szoktam mondani, és nem túlzás, hogy a magyar ember a fogával ássa meg a sírját, mert ez a szomorú tapasztalat. De szerencsére, egyre nagyobb nyilvánosságot kap az egészséges táplálkozás módja és hatása. A fiatal sportoló tehát tud mire támaszkodni. Nem is annyira elhagyni kell valamit, hanem újat, jobbat, egészségesebbet találni helyette.
– Ajánljon neki, kérem, ön szerint ideális ebédet!
– Grillezett tengeri hal, párolt zöldséggel, utána gyümölcs. De mindenképpen a zöldségnek, gyümölcsnek, sovány fehér húsnak, elsősorban csirkének és halnak kell főszerepet adni. Olyan ételekre van szükség, amelyek maximális energiát adnak, de minimálisan veszik igénybe az emésztőrendszert. A reggeli álljon gyümölcsléből, a tojás bármilyen formájából, valamilyen zöldségből, és semmiképpen ne édes tésztaféleségből. Jók az energiaszeletek, amelyek táplálóak és gyorsan felszívódnak. A jéghideg, szénsavas üdítők helyett minőségi ásványvíz ajánlott, de létezik sokféle, ízletes tea is. És csapvíz! Mert, szerencsére – elsősorban a nagyobb városokban – tiszta és jó minőségű folyik a csapjainkból. Külön tanácsom a sportolóknak, hogy edzés előtt utoljára három órával korábban étkezzenek.
– Ami a zöldségféléket illeti, néha megfordulok vásárcsarnokban, és szinte elámulok, hogy mennyiféle van a hétköznapiak mellett: brokkoli, cukkini, padlizsán, sütőtök, patiszon…
– A választék is nagy, az áruk is elfogadható, és nagyon ízletesen, változatosan lehet elkészíteni őket. És miután az üzletek tele vannak egészségtelen módon tartósított és ízesített készítményekkel, célszerűbb piacokon, őstermelőktől vásárolni. Én például nemrég jártam az egyik, főváros melletti településen, ahol a hentes gluténmentes virslit és felvágottakat kínál. Bár nem mindegyik egészséges étel olcsó, és ha még utazni is kell érte, akkor vannak plusz költségei is. De ha elkerülhetjük a súlyosabb betegségekkel járó, nagy kiadásokat, megéri, nem?
– A családok maguk is meg tudják oldani a sportoló gyermek egészséges táplálkozását?
– Segítséggel igen. Nem véletlenül tartunk sportegyesületekben főzőtanfolyamokat, ahol az egészséges alapanyagok bemutatása mellett az elkészítésükhöz is tanácsot adunk.
Azon a bizonyos érdi tanácskozáson
– De ön ad lehetőséget némi lazításra is… Mi is az ön által emlegetett 5+2?
– Ha a sportoló öt napon át egészséges ételeket fogyaszt, akkor kettőn kicsit akár ki is engedhet. De valóban csak módjával, és főleg a hiányzó ízek kedvéért.
– Kellenek-e táplálékkiegészítők?
– Igen, mert nem lehet annyit enni, hogy azzal minden szükséges vitamin, ásványi anyag okvetlenül eljusson a sportoló szervezetébe. Én azonban étrend-kiegészítőnek nevezem. Azt tartom ideálisnak, ezért azt is ajánlom, hogy a fiatal sportoló dietetikussal állítsa össze, terveztesse meg a maga étrendjét, és azt megvizsgálva derül ki, hogy még mi mindenre lenne szüksége. Aztán aszerint választani kiegészítőt. Tehát nem mások javaslatára hagyatkozni, olyasmire, hogy a barátom is azt szedi. Főleg, ha azt sem tudja, hogy a barátnak ki ajánlotta. Ezekkel a szerekkel nagyon óvatosan kell eljárni, mindig megbeszélni a használatukat szakemberrel, sportorvossal.
– Hogy véletlenül se legyen benne tiltott szer, ugye?
– Bizony. Mondok példát. Létezik egy vérnyomásgyógyszer, amely önmagában rendben van, de megjelent egy variánsa is, amely viszont vízhajtót is tartalmaz, attól pedig már doppingnak számít.
– Kicsit olyan benyomást kelt, mintha hittérítő lenne…
– Itt és most arra van szükség.
