A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége 2010-es megválasztása óta egyik legfontosabb feladatának tartja a labdarúgás hátországának növelését, a játékosok, csapatok számának emelését.
A számok azt mutatják, a szövetség erőfeszítései elérték céljukat, az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye, hogy öt év alatt minden szakágban jelentősen nőtt az MLSZ versenyrendszerében szereplő csapatok száma. Az összes szakágat és korosztályt figyelembe véve országosan közel másfélszeresére (49%-kal) nőtt az MLSZ-versenyrendszerben résztvevő csapatok száma az elmúlt hat évben (a 2010-es 7803-ról 2016-ra 11595-re). Az aktivitás növekedését, a résztvevők számának bővülését a kiadott versenyengedélyek száma is mutatja: amíg a 2009/2010-es időszakban 128.634 db versenyengedélyt váltottak ki a sportszervezetek, addig ez a szám 2015/2016-ban már 195.300 volt (52%-os bővülés).
A növekedést érdemes területi elosztás szerint is megvizsgálni. Több megyében több mint duplájára emelkedett az MLSZ versenyrendszerében szereplő csapatok száma, az ebben az összevetésben élen járó Csongrádban 124% a növekedés (270-ről 606-ra emelkedett a csapatszám), Hajdú-Biharban 110% az arány (331-ről 695-re nőtt a csapatok száma). Hetven-nyolcvan százalék közötti emelkedéssel több megye is büszkélkedhet, Hevesben, Baranyában, Pest megyében és Budapesten is ilyen arányban emelkedett a csapatszám.
A női nagypályás labdarúgás fejlesztésére külön stratégiát dolgozott ki a szövetség, és a megvalósítás első éveit követően pontosan megháromszorozódott a női/lány csapatok létszáma: 2010-ben 107 csapat szerepelt a szövetség nyilvántartásában, ez 2016-ra 321-re nőtt. Míg hat éve komplett országrészekben nem működtek női csapatok, addig mostanra már csak egyetlen megye van, ahol jelenleg nem tudnak egyesületi keretek között focizni a lányok. A legnagyobb emelkedést 2012 és 2014 között regisztrálhattuk, ebben a Tao-program felfutása mellett már az MLSZ női stratégiájában vállalt feladatok hatásai is szerepet játszottak.
Futsalban még látványosabb az előrelépés: míg 2010-ben 180 regisztrált csapat szerepelt az MLSZ versenyrendszerében, 2016-ban már 1247 csapatot tartott nyilván a szövetség, a legjelentősebb növekedés itt is 2012 és 2014 közé tehető, ebben a periódusban évente több mint duplájára nőtt a regisztrált csapatok száma.
A futball 4+1-es válfajának kétféle szempontból van jelentősége: egyik oldalról a futsal már egészen kisgyermekkorban tökéletes kiegészítője a labdarúgóképzésnek, másfelől kiváló lehetőséget biztosít valamennyi korosztály számára arra, hogy a tradicionális labdarúgószezon őszi-tavaszi időszakán túl szervezett keretek között nyújtson versenylehetőséget a november végétől február végéig tartó téli időszakban is.
A statisztikákból kitűnik, hogy különösen a Bozsik-program korosztályaiban (U7-től U13-ig 2.627-ről 5.135-re, 95%-kal), valamint a felnőtt korosztályt követő öregfiú, old boy és veterán (193-ról 318-ra, 65%-kal) korcsoportos csapatok számában történt számottevő emelkedés, a felnőtt csapatoknál alig (2.390-ről 2.581-re, 8%-os bővülés). Igaz, utóbbiak vonatkozásában az a legnagyobb eredmény, hogy sikerült megállítani az amatőr labdarúgócsapatok számának csökkenését.
Az MLSZ csapatszámos statisztikai kimutatásaiban kiemelkedő paramétereket mutat Pest megye. Mind a labdarúgó- (1.101), mind a futsalcsapatok (235) száma a legnagyobb lélekszámú megyében a legmagasabb az országban. (A strandlabdarúgó-együttesek számában Csongrád megye 43 csapattal megelőzi az egyaránt 32-32 csapatot kiállító Pest és Somogy megyét.) Ekkora volumen mellett a szervezési feladatok ellátása különösen sok elfoglaltságot jelent a megyei igazgatóság számára.
– Egész évben folyamatos elfoglaltságot jelent igazgatóságunk számára a labdarúgásban ennyire aktív megye résztvevői számára a megfelelő számú, típusú és szintű versenyek kiírása, azok megszervezése és lebonyolítása – mondta az mlsz.hu-nak Benkő Tamás, az MLSZ Pest megyei igazgatója a csapatszámos statisztika kapcsán. – Az ország legnagyobb lélekszámú megyéjében hosszú évek óta igyekszünk a lehető legtöbb versenylehetőséget biztosítani sportszervezeteink számára. Pest megyében hosszú évek óta nem csak a megyei I., hanem a II. osztályú klubokat is köteleztük a Bozsik-korosztályos labdarúgócsapatok indítására, tavaly 576 gárda vett részt a sorozatban az U7-estől az U13-as korosztályig bezárólag. 2002-ben szerveztünk első ízben az amatőr megyei felnőtt csapataink számára téli teremtorna-sorozatot, négy évvel később csatlakoztak az ifjúságiak, majd fokozatosan az alsóbb korosztályok, a nők és végül az öregfiúk is. Az utóbbi két évben 8 korosztályban közel 200 indulóval bonyolítjuk a futsalversenyeinket, amelyekre a szomszédos megyékből is jelentkeznek csapatok. Igazgatóságunk a Pest megyében található közel negyven szabványos csarnoí’anem hússzal van kapcsolatban, versenyirodánk munkatársai számára november közepétől február végéig non-stop feladatot jelent az egyes helyszínekre való tornaszervezés és -lebonyolítás. Az utánpótlás-korosztályok számára a kezdetektől, 2008 óta indítunk futsaltornákat. A ma már a Bolognában játszó Nagy Ádám tehetségénél és pályafutásánál szerintem nincsen jobb példa arra, hogy miért kell párhuzamosan futsaloztatni is a gyerekeket a foci mellett. Apropó, Nagy Ádám: 2015 végén a vele készített kisfilmmel népszerűsítettük Facebook-oldalunkon és honlapunkon a téli futsalversenyeinket, meg is volt az eredménye: az egy évvel korábbi 168-ról 235-re, 40%-kal nőtt a futsaltornáinkon résztvevő csapatok száma.
– Évről évre növekszik a futballisták létszáma, a megyék közül nálunk a legtöbb a versenyengedéllyel rendelkező játékos. Zajlik a bajnokság a felnőttektől az utánpótlás-korosztályokig, sikeresek a futsal- és a háromnegyedpályás női bajnokságaink, az öregfiúk vetélkedése, népszerű a téli műfüves bajnokság és a Futsal7vége. A Bozsik-programban szereplő gyermekek száma jócskán meghaladta a százezret – fogalmazott Szlahó Csaba, az MLSZ Pest megyei társadalmi elnöke.
