Ha valaki sikeres a sportban, miért ne tudja meg róla az egész világ? A médiával való kapcsolat már utánpótláskorban is fontos. De külön tréningeznek-e az interjúkra a fiatal sportolók? A válasz: igen!
Pusztai Viola • Van, aki szeret a reflektorfényben lenni, van, aki nem. Mindenesetre a sikeres élsportolónak együtt kell élnie a nyilvánossággal. De ki ne akarná világgá kürtölni, ha a kemény munka gyümölcse aranyéremben, bajnoki címben érett be? Előfordul, hogy szó szerint nehéz szavakat találni. Pláne, ha egészen fiatalon ér el valaki olyan eredményt, amire mindenki felkapja a fejét.
A párbajtőröző Bányai Zsombor éppen csak betöltötte a tizenhatodik életévét, amikor a felnőtt országos bajnokságon nagy meglepetésre a harmadik helyen végzett. Hát még ő mennyire meglepődött, hogy interjút kell adnia.
– Nem gondoltam, hogy ilyen hamar eljön ennek is az ideje. Azt hittem, majd csak akkor kell nyilatkoznom, ha olimpiát nyerek – mondja az azóta junior világ- és Európa-bajnokká lett vívó. –Mivel nem volt az erősségem a beszéd, beiratkoztam a MOL Új Európa Alapítvány médiaképzésére, ami nagyon sokat segített abban, hogy ma azt mondhassam, az első interjúm óta rengeteget fejlődtem. Bár még most is meg lehet fogni egy-egy kérdéssel.
A Vasas tizennyolc éves versenyzője egyébként kifejezetten szeret szerepelni, főleg, ha sikerek kísérik az útját. A róla szóló cikkeket mindig elolvassa, és amit jónak tart, azt el is teszi, de a családban a nagyszülők az igazi gyűjtők.
– Jó érzés, amikor beírom a nevemet a Google-ba, és időről időre több találatot ad ki – mondja. – Minél gyakrabban írnak rólam, annál inkább népszerűsíthetem a vívást, amely nem tartozik az igazán populáris sportágak közé. Folyamatosan képzem magamat, sokat olvasok, a velem készült interjúkat mindig visszanézem, elemzem, mit nem kellett volna mondanom, illetve mi az, amit lehetett volna. Azon kívül igyekszem figyelni a nem verbális jelekre is.
Annak ellenére, hogy már tudatosan készül a kommunikációra, a kamerával még mindig nem tudott megbarátkozni. Rögtön az asszó után sem szeret interjút adni, hiszen akkor a gondolatai még a páston járnak, miközben a riporter értelmes, kerek mondatokat vár.
A labdarúgók szívébe sem lopja be magát a mérkőzés közben, vagy a lefújás után kért villáminterjú. Gaál Richárd, a Magyar Futball Akadémia oktatási és szociális részlegének vezetője szerint ezekre a szituációkra nem lehet felkészíteni a futballistákat, hiszen ilyenkor – ahogyan arra Zsombor is utal – még a meccsen jár az eszük. Arra azonban külön hangsúlyt fektetnek a Honvédban, hogy a növendékek ne csak a labdával, de a szavakkal is jól bánjanak.
– Korábban önálló tantárgyként szerepelt a kommunikáció a tantervben. Jelenleg a pedagógiaórákon, illetve az akadémia talentprogramjának keretén belül tartunk előadásokat a fiúknak, hogyan kezeljék a médiumokat. Ezen kívül hetente két-három diákunk nyilatkozik a sajtóreferensünknek, vagy a hírszerkesztőnknek a mérkőzésekről, illetve az itteni életről.
Az akadémián arra próbálják felkészíteni a játékosokat, hogy ezekben a szituációkban is maximálisan megállják a helyüket. Különösen arra ügyelnek, hogy kerek mondatokban és választékosan beszéljenek. Azokról a fiatalokról, akik már az NB I-es csapatban játszanak, nagyon jó visszajelzéseket kaptak.
Siklós Erik, a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációs igazgatója szintén jó véleménnyel van az ifjúsági sportolók kommunikációs készségéről. A nandzsingi ifjúsági olimpián, illetve a tbiliszi Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon testközelből tapasztalhatta: ha a győzelem után interjút kell adniuk, az nagyon flottul megy.
– A legtöbb fiatal meglepően ügyesen és jól beszél, de nem is görcsölnek rá erre, és sokkal őszintébbek, mint a felnőttek. Ha csak a tbiliszi győztesekre gondolok, újságírói szemmel az úszó Késely Ajna remek interjúalany, és ugyanaz igaz Gyurinovics Fannira is. Persze riporterfüggő is, hogy ki mennyire találja meg velük a közös hangot. Ha az megvan, akkor jót lehet velük beszélgetni.
Bár a MOB az olimpiai versenyek előtt külön nem készíti fel a fiatalokat a fokozottabb médiaérdeklődésre, ugyanabban a bánásmódban részesíti őket, mint a felnőtteket. Csapatkönyv készül róluk, és médiastáb is jelen van az esemény helyszínén. A MOB kommunikációs részlege az eskütételkor és a hazaérkezés utáni fogadáson is mindenben segít a fiataloknak, ha igényt tartanak rá. Például akkor, ha angolul kell interjút adni, hiszen az idegen nyelvek terén még előfordulnak hiányosságok.
Ugyanakkor az ifj. Ocskay Gábor Jégkorong Akadémia növendékei külön igénylik, hogy ne csak magyarul, de idegen nyelven is megtanulják a helyes kommunikációt. Sportigazgatójuk, Fekti István elmondta, Székesfehérváron szisztematikusan készítik fel a fiatal hokisokat arra, hogyan használják ki a média adta lehetőségeket.
– Át kell érezniük, a sajtóval való kapcsolattartás jelentőségét, mert fegyver lehet a kezükben. Ha jól kezelik, széles körben megismerhetik őket. Akadnak tehetséges játékosok, akik ezzel a lehetőséggel nagyon jól élnek. Említhetem például a jelenleg az amerikai juniorbajnokságban szereplő, már felnőttválogatott Erdély Csanádot, aki remekül kommunikál a médiumokkal.
Bár speciális kommunikációs tréninget nem tartanak az akadémián, a vezetők mindig figyelnek arra, hogy a fiatalok hallassák a hangjukat.
– A MOL Liga-, illetve a juniorcsapat tagjai már komolyabb feladatokat is kapnak. Előfordult, hogy – nem utolsósorban csapatépítés jelleggel – három-négy csoportra osztva filmet kellett forgatniuk, előre meghatározott témáról. Az akadémia honlapjára is készülnek interjúk, és sokat köszönhetünk az utanpotlassport.hu-nak is, hiszen a fiatalok sportjával foglalkozó honlapon rendszeresen jelennek meg cikkek a tehetségeinkről, ráadásul a minap a Jövünk! című televíziós utánpótlás-magazinba is forgatott a stáb a serdülőcsapatunkkal. Bár kezdetben az edzők azt hitték, csak vicc, hogy utánpótlásmeccsre jönnek a tévések, miután kiderült, igaz a hír, az plusz lökést adott a fiúknak. Büszkeséggel töltötte el őket, hogy foglalkoznak velük.