A kora miatt még nem indulhat a nyári ifjúsági atlétikai Európa-bajnokságon a 14 éves Illovszky Dominik. Bár a Mol Új Európa Alapítvány támogatottja fájlalja a kényszerű távolmaradást, nem világversenyérmekben, hanem jó időeredményekben méri a teljesítményét.
reb • Bő másfél évvel ezelőtt, 2014-ben szinte az összes médium felkapta az akkor 12 éves Illovszky Dominik nevét. Minden adott volt: a fiú édesapjának nagybátyja a legendás futballedző, Illovszky Rudolf, ám a gyerek nem a labdarúgópályán, hanem a rekortánon alkotott nagyot: 60 méteren kétszer is nem hivatalos világcsúcsot futott a korosztályában.
Szombaton Brnóban fut • Fotó: Mérei László
„Hála istennek, azóta már lecsengett a felhajtás – jegyzi meg a Budapesti Honvéd immár 14 éves sprintere. – Nem érzem magamat otthonosan a kamerák előtt, sokkal jobban szeretem, ha egyszerűen csak nyugodtan edzhetek.”
Bár a labdát is rúghatta volna, a neves rokon ellenére soha szóba sem került az, hogy Dominik vagy a bátyja, Dániel focizzon. Sem a család, sem az ismert edző, Könye Irma nem sorsfordító pillanatként idézi fel a nagyjából hat esztendővel ezelőtti találkozást: átlagosan kezdődött az azóta már korántsem átlagos pályafutás. Bár Dominik kezdetben csak kívülről nézte a vágtázókat, a bátyját követve lassan-lassan a futópályára merészkedett. A tréner sem látta az első pillanatban, hogy kivételes fiú érkezett. Az első évben az alapokkal ismerkedett meg, a másodiktól viszont már látszott, hogy nem mindennapi tehetség került hozzá.
A figyelmet magára azóta többször is felhívó, a korához képest érett, azaz akcelerált fiúról sokan hiszik, minden idejét a pályán tölti. Bár Dominik kedvenc elfoglaltsága, élete a futás, ezt korántsem igaz. Könye vezetésével heti háromszor gyakorol, s szó sincs súlyzózásról, kondiedzésekről. Ha adott napon fáradt lenne, akár könnyített munkát is kérhetne, de ritkán teszi.
A család és a sportoló is érzi, néhányan talán már azt várják, mikor törik meg a fejlődése, de nem ad muníciót a fanyalgóknak: már ebben a szezonban is javított a 60 méteres, nem hivatalos U14-es világrekordon, s 100 méteren sincs messze ettől. Ráadásul a felnőtt fedett pályás országos bajnokságon második lett a rövidebb távon.
„Sosem a helyezések, hanem az eredmények érdekelnek, az, hogy jó időt érjek el. Igazából már most elégedett lehetek a szezonommal, de persze szeretnék tovább gyorsulni. Nagyon jó, hogy sokszor idősebbek között versenyzem, mert rengeteget tanulhatok tőlük, elleshetek néhány apróságot. Kicsit még meg kell szoknom, hogy előttem van valaki, de legalább még inkább szedem a lábamat.”
Illovszky az idei nagy célként a sportágban először megrendezendő ifjúsági Európa-bajnokságon való szereplést tűzte ki, ám nagy bánatára, serdülőként túl fiatal még a tbiliszi szerepléshez. Így maradnak az olyan rangos megméretések, mint a hét végi, brnói U18-as Négy Nemzet-verseny. Hogy később is eljusson a jó ellenfeleket felvonultató viadalokra, abban a Mol Új Európa Alapítvány támogatása segíti.
Már csak az a kérdés, ő tanul-e az ellenfelektől, vagy a riválisok tőle…
