A magyar liga a hasonló nézettségű bajnokságok közül is kiemelkedik szponzori bevételeivel. Míg itthon átlagosan 2772 néző látogatott ki egy-egy bajnoki meccsre, Horvátországban valamivel több (2841), ennek ellenére jóval kevesebb szponzori bevételhez jutottak a horvát csapatok, átlagosan 2,1 millió eurót, azaz mintegy 800 millió forintot kaptak. Magasabb nézőszámmal kapott kevesebb, mint feleannyi támogatást egy-egy román, szlovák, vagy akár lengyel csapat is, mint egy átlagos magyar, noha a lengyel bajnokság átlagnézőszáma több, mint két és félszerese a magyarénak, 7377 fő.
Az említett bajnokságok színvonalban is vagy hasonló, vagy akár magasabb szinten vannak, mint az NB I., az MLSZ által vizsgált szezonban a cseh a 16., a horvát a 19. legjobb európai bajnokság volt az UEFA szerint, a román, a lengyel és a szlovák ligák pedig a magyar bajnoksághoz hasonló szinten voltak (25., 27. és 28. hely a koefficiens-rangsorban). Nehéz tehát piaci logikát felfedezni a magyar első osztályba ömlő milliárdok mögött, hiszen jóval kevesebb szempár figyelméért, és hasonló vagy rosszabb minőségű fociért fizetnek sokkal magasabb összegeket, mint más európai bajnokságok szponzorai.
Ezzel szemben a Fradit milliárdokkal támogató MVM nem igazán szorul rá arra, hogy a legnépszerűbb magyar csapaton keresztül győzze meg a hazai háztartásokat arról, hogy tőle vegyenek áramot, főleg akkor, amikor a Fradi is inkább (részben) maga termeli azt EU-s pénzből épített napelemeken keresztül. A Ferencváros ugyanakkor azon kevés magyar sportcsapat közé tartozik, amely képes a piacról is szponzorokat is bevonzani, támogatja őket a stadion nevét adó Groupama biztosító vagy épp a Telekom is.
A kormányközeli cégek nemcsak a hazai bajnokság csapatait támogatják bőkezűen, hanem a külhoni magyar csapatokat is, így például a szlovák bajnokságban szereplő Dunaszerdahely mögött ott áll az MHB Bank, míg a román Sepsi OSK csapatát a Mol és az OTP is támogatja. A Mészáros Lőrinchez köthető eszéki NK Osijek ugyan formálisan már nem az ország leggazdagabb emberének tulajdona, a szponzorok között a mai napig szerepelnek a felcsúti milliárdos cégei, így az Opus Global és a Mészáros és Mészáros Kft. is.
Egy átlagos NB I.-es focicsapat így nézőnként több, mint félmillió forint bevételre számíthatott csak a szponzori pénzekből, amely bőven kiemelkedik a régió országai közül, a második helyezett szlovák ligában is csak átlagosan 321 ezer forintot ért egy-egy néző a támogatóknak, míg Lengyelországban még 100 ezer forint sem jutott egy szurkolóra.
Nem csak állami, önkormányzati cégek is szívesen támogatják a magyar bajnokság csapatait, a Diósgyőr, a Kecskemét és a Debrecen honlapján is találhatunk több ilyen támogatót, utóbbinál a kiemelt támogatóként azonban az agrárcég Tranzit-Food mellett a Debrecenben 400 milliárdért akkumulátorgyárat építő, a világ 10 legnagyobb akkugyártója közé tartozó Eve Power szerepel, valószínűleg ők sem elsősorban a Nagyerdei Stadion lelátóján keresik potenciális fogyasztóikat.
Az MLSZ adatai a 2021/22-es szezonra vonatkoznak, és megtudhatjuk belőlük, hogy a vizsgált idényben az NB I.-es csapatok átlagosan 3,9 millió euró, azaz mintegy másfél milliárd forint támogatást kaptak szponzoraiktól, közel annyit, mint a belga bajnokság csapatai (4,1 millió euró). A bőkezű támogatók így kevesebb mint harmadannyi nézőért fizetnek ugyanannyit, mint tennék azt Belgiumban. Az sem tűnik meggyőző érvnek, hogy a magasabb színvonal lenne hívogató a szponzorok számára, hiszen a vizsgált szezonban a magyar bajnokság a 27., míg a belga a 13. volt a csapatok nemzetközi szereplése alapján összeállított UEFA-koefficiens listán.
Az MLSZ jelentésében szereplő 2021-22-es adatok még tartalmazzák a Fehérvár FC mögött álló Mol-támogatást is, a tavalyi szezon kudarcait követően azonban a korábban névszponzorként is jelen lévő olajvállalat kihátrált a csapat mögül. Nem távolodott el ugyanakkor az NB I.-től a Mol, az idei szezon csapatai közül az utolsó helyen álló Kisvárda támogatói között szerepelnek. A Várda legfontosabb szponzora azonban az 50 leggazdagabb magyar közé tartozó Bárány László húsipari cége, a Master Good, amely idén nyáron kapott 5 milliárd forint állami támogatást húsfeldolgozó üzeme bővítéséhez.
A bőkezű támogatások értelmezéséhez érdemes átnéznünk, melyek azok a vállalatok, amelyek szívesen látják viszont logójukat egy-egy magyar focicsapat mezén. A legszembeötlőbb a hazai online sportfogadási piacon monopolhelyzetben lévő, az állami Szerencsejáték Zrt.-hez tartozó Tippmix, amely minden csapat honlapján támogatóként jelenik meg, de több csapatot mezszponzorként is támogat. A Szerencsejáték Zrt. persze nem csak focicsapatok mögött jelenik meg támogatóként, számos NER-közeli vállalatot is támogat szponzorcégén keresztül.
A kormányközeli cégek kedvenc csapata persze nem meglepő módon a Puskás Akadémia. A felcsúti együttest támogatja a klubot vezető Mészáros Lőrinc számos érdekeltsége, így a Mészáros és Mészáros Kft., a Budapest–Belgrád vasútvonalat építő V-Híd Zrt., a ZÁÉV Zrt., az R-Kord Kft., a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Talentis Agro Zrt. is, de a támogatók listáján szerepel a Mészáros Gastro és a Vál-Völgyi Kisvasút is. Az építőipar többi, közbeszerzéseken sikeres szereplője is örömmel támogatja a Puskás Akadémiát, így tesz a Szíjj László-féle Duna Aszfalt, a Strabag, a Swietelsky, a Magyar Építő és a Soltút is. A felcsúti csapat szponzorai közül egyébként többen támogatják a szintén NB I.-es Zalaegerszeget is, mint például a Duna Aszfalt és a ZÁÉV, illetve Mészáros sportruházati cége, a 2Rule adja mindkét csapat mezeit. A V-Híd a PAFC mellett a Diósgyőrt is szponzorálja.Írta a HVG
