Karácsonykor még az élsportolók is elengedhetik magukat, ilyenkor nekik is szabad a „bűnözés”. Persze csak mértékkel, mert az ünnepek után ismét jönnek a versenyek, s bizony egy-egy plusz kiló is akadályt jelenthet. De természetesen a karácsonyt igazán ők is a családdal együtt töltött idő miatt várják olyan nagyon.
Munkatársainktól • Mennyi, de mennyi finomság kerül az asztalra karácsonykor! Plusz a szaloncukor, a bejgli és a mézeskalács… Nos, az élsportolóknak, ha nem is kell teljesen lemondaniuk ezekről, csupán óvatosan falatozhatnak az ünnepi menüből.
„Tavaly még ehettem, amit akartam, de az idén kerülnöm kell a nehéz ételeket, és elsősorban az édességet – mondja a tbiliszi Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon két aranyérmet nyerő úszó, Gyurinovics Fanni. – A szünet is rövidebb lesz, mint az előző évben volt, az ünnep előtt egy-két nappal állunk csak le az edzésekkel, és utána nem sokkal már folytatjuk is a tréningeket. De nem is azért várom a karácsonyt, hogy pihenjek, hanem, hogy végre a családdal tölthessem az időt.”
Gyurinovics Fanninak kerülnie kell az édességet • Forrás: MOB
Az akadályfutó Tóth Lili Anna csupán három napot tölthet a szerettei körében, miután december 23-áig válogatott edzőtáborban van, december 27-től 30-ig pedig az egyesületével készül.
„A családunkban szenteste nagyon fontos a közös vacsora, ilyenkor sokat beszélgetünk, és együtt elmegyünk templomba – így a Dombóvár tizenhét éves atlétája. – Már megszoktam, hogy karácsonykor nem ehetek édességet, az ez iránti vágyamat a világversenyek után élem ki. Egyébként még az ünnep három napjába is belecsempészem a testmozgást, amiből a testvéreim sem maradhatnak ki.”
Az U21-es világ- és Európa-bajnok karatéka, Hárspataki Gábor hasonló cipőben jár, ugyanis már javában tart a felkészülése a februári korosztályos Európa-bajnokságra. Az edzések alól az ünnepek alatt sem kap felmentést, de miután azok reggelente vannak, a nap többi részét a családjával, a barátnőjével töltheti, valódi ünnepi hangulatban.
„Furcsa ember vagyok, mert nem szeretem sem a sütit, sem a tortát, sem a csokit, így igazából nincs miről lemondanom karácsonykor – árulja el az MTK versenyzője. – Pedig a szerencsés alkatomnak köszönhetően szinte bármit ehetek, ami persze nem azt jelenti, hogy három napig egyfolytában zsíros ételekkel tömöm magam. Szilveszterkor sem a féktelen mulatásé lesz a főszerep, úgy tervezzük a barátaimmal, hogy jó hangulatban, de szolidan búcsúztatjuk az évet. Fogadalmat is teszek, amit mindenképpen meg akarok tartani: a jövő évi három világversenyem közül legalább kettőről éremmel térnék haza.”
Sportágából adódóan a junior Európa-bajnok ökölvívónak, Petrovics Gabriellának is vigyáznia kell arra, hogy karácsonykor mit és miből mennyit eszik, hiszen hétről hétre hoznia kell a súlyát.
Erdély Csanád Amerikában természetesen pulykát evett hálaadáskor
„Általában ilyenkor sumákolok, apukám azt mondja erre, hogy bűnözök – nevet a kaposvári Ring SK versenyzője. – Tavaly rengeteg edzéssel ellensúlyoztam ezt, de az idén januárig mozognom sem kell. Igaz, próbálok odafigyelni, de nehéz, mert rengeteg a sütemény. Karácsonykor én is kiveszem a részemet az ünnepi vacsora elkészítésében, főzés közben sokat bolondozunk anyuval. Nagy a család, így húsz főre készül a menü. Ha leesett a hó, akkor az ünnep része a közös téli séta, de most ez minden bizonnyal elmarad. Helyette biztosan felidézzük majd a régi emlékeket, és sokat nevetünk együtt.”
Az Egyesült Államokban légióskodó jégkorongozó, Erdély Csanád a karácsonyt itthon, családi körbe tölti, de még mielőtt elutazott volna az U20-as divízió II/A csoportos világbajnokságra, amerikai szokás szerint – életében először – megünnepelte a hálaadást.
„Minden úgy volt, ahogyan azt az amerikai filmekben lehet látni. Szokásos családi ebéd, rengeteg étellel az asztalon, amelyek közül nem hiányozhatott a pulyka, és vagy tíz féle pite közül lehetett válogatni – mondja a Sioux Falls Stampede csatára. – Kicsit olyan érzésem volt, mintha előkarácsony lenne, nekem nagyon tetszett ez az ünnep. Egyébként Észak-Amerikában gyakorlatilag Halloweenkor felrakják az égőket a házakra és feldíszítik a fát, ezt kicsit furának tartottam, de más az ottani kultúra, meg kell még szoknom.”
Ellenben Spanyolországban még a magyarországinál is kisebb a vásárlási láz, ezt már a Barcelonában légióskodó labdarúgó, Tajti Mátyás édesapjától, Tajti Józseftől tudjuk meg. Noha az egész család már a katalán fővárosban él, a karácsonyt mégis itthon töltik, és Matyinak a két ünnep közötti edzéseken sem kell megjelennie.
„Kapott edzéstervet a szünetre, azt közösen elvégezzük. Mondhatnám, hogy szűk családi körben ünneplünk, de ez, ugye, öt gyerekkel a családban nem igazán állná meg a helyét…”
A junior Európa-bajnoki bronzérmes tőrvívó, Pásztor Flóra egyik kedvenc ünnepe a karácsony. Elsősorban a nyugodt, meghitt hangulata miatt szereti. A testvérével már hetekkel korábban elkezdték az ajándékvásárlást, semmiképpen sem szerették volna azt az utolsó pillanatra hagyni.
Boncsér Krisztián: „A karácsony nem az ajándékozásról szól” • Forrás: MOB
„Nagyon jó érzés ajándékokat adni másoknak, boldogsággal tölt el, amikor olyat sikerül választanom, aminek örül, aki kapja – így a Törekvés SE tizenhét éves vívója. – Kiskoromban nem szerettem a halászlevet, de mostanra ez lett az egyik kedvenc karácsonyi fogásom a kihagyhatatlan sütemények mellett. Ilyenkor belefér, hogy kicsit többet egyek a szokásosnál, az újévben úgyis kemény edzések várnak rám, akkor majd ledolgozom a felesleges kilókat. Egyébként nemcsak otthon, de a Törekvésben is minden évben megünnepeljük a karácsonyt. Az edzők értékelik az esztendőt, díjakat osztanak ki a páston és az iskolában legjobban teljesítő versenyzőknek, mindig nagyon szuper hangulatban telik ez az időszak.”
Az EYOF-bronzérmes tornász, Boncsér Krisztián szintén szereti a ferencvárosi karácsonyokat. A versenyzők nevet húznak, úgy ajándékozzák meg egymást, s persze az edzőkről sem feledkeznek el.
„A reggeli foci szinte már kötelező, ezután még erősítünk kicsit, aztán jön az ajándékozás, este pedig közösen elmegyünk vacsorázni. Miután az FTC mindannyiunknak a második családja, nagyon kellemesen telik együtt az idő. Hogy melyik volt az eddigi legemlékezetesebb karácsonyom? Azt hiszem a tavalyi, mert akkor tanultam meg, hogy jobb adni, mint kapni. Öröm volt látni, ahogyan a szüleim úgy örültek a tőlem kapott ajándéknak, mint a kisgyerekek, sikerült őket nagyon meghatni. De a karácsony igazából nem is az ajándékozásról szól. Hanem arról, hogy ott vagyunk egymásnak.”
