Hajszálon függött Koltai Tamás élete

Koltai Tamás az elmúlt évtized elején rendszeresen tagja volt a magyar labdarúgó válogatott keretének. Legutóbb Gyirmóton játszott, de most el kell felejtenie a futballt. Vezetés közben rosszul lett, közel állt a halálhoz. Sikerült megmenteni, viszont nincs más választása, mint befejezni a sportolói pályafutását.

Koltai Tamás (fotó: Mészáros Mátyás)

A labdarúgás hatéves korom óta nemcsak a hobbim, a foglalkozásom is. Egyszerűen mindenem, így nehéz elfogadni a helyzetet, miszerint szögre kell akasztanom a futballcipőmet, hiszen olyan betegség akadályoz meg a folytatásban, amely miatt most nem a labdával, hanem konkrétan az életemmel játszom.

Drámai szavak, különösen egy 33 éves labdarúgótól, aki 12-szer a válogatottban is szerepelhetett. Koltai Tamás nagy tehetségnek indult, a Győri ETO-ban nevelkedett, ott lett élvonalbeli játékos, onnan hívták be a nemzeti csapathoz is. Később futballozott a Videotonban és a Paksban, majd napjainkig a Gyirmót keretébe tartozott. Tényleg csak napjainkig, ugyanis az élet kellemetlen meglepetéssel szolgált neki. Már korábban is meglegyintette egy súlyos betegség szele, az orvosok leukémiára gyanakodtak, de kiderült, csak egy vírusfertőzés okozta a félrevezető tüneteket. Most azonban nincsen szó félreértésről, Koltai Tamás erről a Kisalföldnek mesélt:

A feleségem szüleinél voltunk Ajkán, ahonnan jöttünk volna vissza Győrbe. Vezetés közben úgy öt másodpercig nagyon erős fájdalmat éreztem a mellkasomban. Minden elsötétült előttem, talán el is veszítettem az eszméletem. Aztán hirtelen gyengült a szorítás és így meg tudtam állni. Kiszálltam, de éreztem, hogy nagyon felment a vérnyomásom, szédültem, ezért visszaültem a kocsiba. Pár perc múlva a bal kezem és az arcom bal oldala is elzsibbadt, de szerencsére hamar megérkeztek a mentők, akik szakszerűen elláttak, s azonnal a közeli balatonfüredi szívkórházba szállítottak. Ott másnap a főorvos elmondta, hogy a fiatal szervezetem ellenére mint élsportolót jobb, ha megkatéterez. A halál árnyékából jöttem vissza, két napot az intenzíven, négyet pedig az osztályon töltöttem, folyamatosan rajtam voltak a mérőműszerek. Kiderült, olyan problémája van a szívemnek, ami miatt nem engedélyezhetik az élsportot. Azt is elmondták, szerencse, hogy viszonylag nyugalmi állapotban történt meg mindez velem, hiszen edzés vagy mérkőzés közben nagyobb tragédia is történhetett volna. Maga az említett szívbetegség genetikai eredetű lehet, úgy tűnik, hajlamos lehetek az öröklődő betegségekre. Gyógyszerekkel beállították az ideális értékeket, nem kellett hálót beültetni a szívembe, szerintük ahhoz még fiatal vagyok.

Koltai Tamás nem volt felkészülve a váltásra, még évekig futballozni akart. Ám nincs más választása, az eset után újabb figyelmeztetést kapott a szervezetétől, éppen az edzést nézte, amikor ismét rosszul lett, és néhány napot kórházban kellett töltenie. A tét most már nem más, mint az élete, és ez nem ad érdemi választási lehetőséget.

Borítékolható volt, hogy nem folytathatom a sportolást, érthető az is, hogy a gyirmóti vezetők sem szorgalmazták ezek után a folytatást, én is így cselekednék a helyükben, hiszen ki kockáztatná bármely sportolója, de akár más ember életét is? Az élet majd kialakítja a folytatást, a gépészmérnöki tanulmányaimat is szeretném befejezni, valamint a későbbi edzősködésről sem akarok lemondani. Az idő múlásával azért majd szeretnék legalább hobbiszinten mozogni, de jelenleg semmit sem csinálhatok, teljes nyugalomban kell lennem. Persze nem könnyű a mozgást azonnal a nullára redukálni. Most csak egy dolog lebeg a szemem előtt: vissza kell nyernem az egészségemet, hiszen van egy gyönyörű kislányunk, s szeretnék aktív részese lenni az ő felnőtté válásának.

(kisalfold.hu/sport)