A sikereket folyamatosan szállító rövid pályás gyorskorcsolya mögött kissé háttérbe szorul a klasszikus, nagypályás változat. Az utánpótlás azonban érkezik, a juniorok egyre jobban teljesítenek, mi pedig meglátogattuk őket a Városligeti Műjégpályán, ahol a csontig hatoló hideg ellenére szorgalmasan rótták a köröket.
Majer Dániel • A kis túlzással szibériai hideg sem rettentette el Bejczi Botondot és Kun Balázst attól, hogy a Városliget Műjégpályán elvégezze a szokásos edzését. A junior gyorskorcsolyázók a mínusz tíz alatti hőmérsékletben is szorgalmasan készültek a szezon második felére, amelyben tovább szeretnék javítani az ősszel kivívott pozíciójukat, és folytatni a 2022-es pekingi téli olimpiai felé vezető utat.
Az eddigi két versenyükön mindketten szépen helytálltak, az idénykezdő, nemzetközi edzőtáborozással egybekötött inzelli viadalon a legtöbb távon teljesítették a junior Világ Kupa-sorozatban való induláshoz szükséges szintidőt. Botond 500, 1000, 1500 és 3000 méteren is kvalifikált, Balázsnak ugyanaz a 3000 métert kivéve sikerült.
Eddigi egyetlen VK-versenyüket Minszkben pozitív eredménnyel zárták. „Jónak éreztem a teljesítményemet, bár az első távon, 1000 méteren még nem alakult minden tökéletesen. Amire nagyon büszke vagyok, hogy háromezer méteren országos juniorcsúcsot tudtam korcsolyázni” – emlékezett vissza Botond, aki ennek ellenére azért 1000 méteren is javított az egyéni legjobbján. „Hatalmas élmény volt, soha nem vettem még részt ekkora versenyen, legfőképp a görkorcsolya Eb-hez tudnám hasonlítani” – ezek már Balázs szavai, aki nem véletlenül példálózott a görkorival.
Ugyanis többek között a két fiatal sportoló is szárazon, görkorcsolyával kezdte, és a mai napig párhuzamosan űzi a két sportágat. A görkorcsolya- és a korcsolyázószövetség együttműködésével ugyanis – a nemzetközi trendeknek megfelelően – a legjobb görkorisokból igyekeznek a 2022-es pekingi olimpiára ütőképes gyorskorcsolya-válogatottat kialakítani. A két műfaj között sok a hasonlóság, de a fiúknak is időbe telt átszokni. „Három éve tanultam meg gyorskorcsolyázni, és eleinte sokat estem. A legnagyobb különbség, hogy a jégen sokkal fontosabb a technika, meg kell tanuljuk jól átvinni a kifejtett erőt a jég felületére. Ezzel szemben a görkoriban, ha jó az erőnlétünk, már tudunk viszonylag gyorsan menni” – világosított fel Kun Balázs. A jó technikát pedig a műjégnek a közönségkorcsolyázástól végletekig elhasznált, egyenetlen jégfelületén jóval nehezebb felépíteni, mint a külföldi vetélytársaknak.
A fiúk úgy érzik, a mostani idényre tudtak igazán belerázódni a gyorskorcsolyába, az idejük is látványosan javult, és már többnyire a top húszba elegendő. Ennek megfelelően a szezon második felére nagy célokat tűztek maguk elé. „Szeretnénk elérni a világbajnoki részvételhez szükséges szintidőket. Erre még két Világ Kupa-versenyen, Olaszországban és Németországban lesz lehetőségünk, szerintem pedig sikerülni is fog, és utazhatunk Helsinkibe. Már megéreztük, milyen a nemzetközi mezőnybe tartozni, ha pedig eljutunk, nem elégszünk meg a részvétellel, szeretnénk a kiharcolt pozíciónkat tovább erősíteni” – bizakodott Bejczi Botond.
A távlati cél természetesen az olimpia, valamint a hazai gyorskorcsolyasport erősítése, jelenleg ugyanis gyakorlatilag Nagy Konrád egy személyben öregbíti a régen szebb napokat látott a nagypályás szakág hírnevét.