Vörös Zsuzsanna, a magyar öttusasport első és eddig utolsó női olimpiai bajnoka az egyike azoknak, akiket a nemzetközi szövetség beválasztott a sportág halhatatlanjainak társaságába. A húsz évig tartó versenyzői pályafutását 2010-ben lezáró székesfehérvári sportnagyság – a város egyetlen olimpiai bajnoka – büszkeségét csak növelheti, hogy vele együtt a 78. évében járó Balczó András, minden idők egyik legkiválóbb öttusázója, a Nemzet Sportolója is a hírességek klubjának alapító tagja lett.
„Hosszú és küzdelmes utat jártam be ennek a szívet melengető elismerésnek a kiérdemléséig, hosszút és távolról sem nyílegyeneset. Tulajdonképpen mindent elértem, amit csak lehetett, az éremgyűjteményem viszont lehetne gazdagabb is. Úgy is fogalmazhatok, hogy nem minden álmom valósult meg, panaszra viszont így sem lehet okom. Olimpiai bajnok lettem Athénban, hat világbajnoki aranyérmet számolhatok, a magyar bajnokságokon pedig egyéniben, váltóban és csapatban 26 alkalommal állhattam fel a dobogó legfelső fokára. Furcsa, de az egyik legnagyobb csúcsot a 2002. évi San Franciscó-i VB jelenti a számomra, ahol második lettem, de hatalmas akadályok leküzdése után verekedtem be magamat a legjobbak közé. Visszavonulásom óta is a klubomat szolgálom, előbb edzőként, aztán pedig szakosztály-igazgatóként, emellett immár harmadik éve a Magyar Öttusa Szövetség alelnöke vagyok” – nyilatkozta a jövőre a 40. születésnapjához érkező Vörös Zsuzsanna a Telekom Sporthír Szolgálat munkatársának.
Az öttusázók hagyományteremtő szándékkal most megalapított Hírességek Csarnokában (amelynek székhelyét még nem jelölték ki…) a sportág élő legendái közül Vörös Zsuzsannán és Balczó Andráson kívül csak a brit Stephanie Cook, Sydney olimpiai bajnoka kapott helyet, a többiekre már csak emlékezhet a sportvilág.
A hűség mintaképe
Zsuzsannát gyerekversenyzőként Kulcsár Antal fedezte fel, majd vezette a csúcsra, egy kitűnően együttműködő edzőkollektíva vezéregyéniségeként. Versenyzőként nem csak hozzá, hanem a klubjához is hű maradt az olimpiai bajnoknő, aki – a gyakran tapasztalt nehézségek ellenére – a jövőjét is itt képzeli el.
„Lassan tíz esztendeje, hogy együtt vagyok a párommal, és három éve született meg Áron, a mi kis büszkeségünk – folytatta. – Életünk nem mondható eseménytelennek vagy mindennapinak, hiszen folyamatosan ingázunk, hogy találkozhassunk egymással. Engem a munkám Székesfehérvárhoz köt, az övét pedig Szegedhez, úgy hogy, vagy a férjem jön hozzánk, vagy mi látogatunk el hozzá. Mozgalmas napokat élünk, néha úgy érzem, hogy határokat súrolok, amikor minden elvárásnak meg akarok felelni. De nem hiába küzdöttem sportolóként két évtizeden át, maradt fizikai és lelki erőm a mindennapok akadálypályájának a leküzdéséhez.”
Napokon belül tisztújítás lesz a Magyar Öttusa Szövetségben, és csaknem biztos, hogy Vörös Zsuzsanna ismét bizalmat kap a választók közösségétől az alelnöki tiszt betöltéséhez.
„Versenyzőként néha felmerült bennem, hogy nemzetközi versenybíróként is szolgálhatnám a sportágamat, de aztán gyorsan rájöttem arra, hogy ez a foglalatosság már nem fér be az életrendembe. Szeretem azt, amit csinálok Székesfehérváron, jó lenne viszont, ha több pénzből gazdálkodhatnánk, mert egy csomó ügyes gyerekünk van, akikre vigyáznunk kell és tehetségük kibontakoztatásról ennek megfelelően gondoskodni” – hangsúlyozta Vörös Zsuzsanna, aki kutyatenyésztőként és versenyeztetőként is nevet szerzett magának.
(Telekom Sporthír Szolgálat/Szalay Péter)
