Az Európai Labdarúgó-szövetség szombaton 18.00 órától tartja a 2016-os franciaországi Európa-bajnokság sorsolását Párizsban.
Mint köztudott, a magyar válogatott a norvégok elleni Eb-pótselejtezős diadallal 44 év után biztosította be újra a szereplését az európai kontinensviadalon. Szombaton az is kiderül, hogy mely ellenfelekkel találkozik a Bernd Storck irányította együttes a csoportküzdelmek során a június 10-én kezdődő tornán. A magyar válogatott a harmadik kalapból várja az ellenfeleit, vagyis egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a „kalaptársakat”, a cseh, a svéd, a lengyel, a román és a szlovák válogatottat nem kaphatja a csapat, a maradék 18 együttesből viszont bárkit a mieink útjába sodorhat a szerencse.
Az Európa-bajnoki selejtezők során elbukott néhány esélyes válogatott, ugyanakkor – részben bombameglepetést okozva, részben valóban a bővítés adta esélyt kihasználva – olyan csapatok is kivívták a részvétel jogát, amelyeknek az korábban nem sikerült. A lengyel–ukrán közös rendezésű Euro 2012 tizenhat résztvevőjéből tizenhárom is pályára lép majd az Eb-történelem harmadik franciaországi tornáján, míg a görögök, a hollandok és a dánok ezúttal nem tudták kvalifikálni magukat a viadalra.
A selejtezők 2014-es sorsolásakor kilencen szerepeltek az első kalapban, közülük a harmadiknak rangsorolt hollandok még a pótselejtezőig sem jutottak el, a görögök egyenesen utolsók lettek a csoportjukban (csoportunkban), a bosnyákok pedig a pótselejtezőn, az utolsó akadályban buktak el. Érdekes módon a második kalapba kerültek között magasabb a továbbjutók aránya: csak a dánok véreztek el, nem tudtak az első két helyen végezni a csoportjukban, majd nem tudtak túljutni az eredetileg ugyancsak a második kategóriába sorolt svédek ellen a pótselejtezőn. A második kalapból a többiek, köztük a magyar válogatott ott lesznek Franciaországban.
A harmadik kalapból jutottak ki a törökök, a románok, az osztrákok, a szlovákok és a lengyelek. A negyedikből a walesiek, az ötödikből pedig – csoportgyőztesként, a selejtezők legnagyobb meglepetését okozva – az északírek és az izlandiak, valamint a csoportmásodik albánok.
A sikerrel járt országokra bizonyosfajta földrajzi „blokkba tartozás” jellemző. Az 1958-as vb óta nem szerepelt nagy tornán ennyi brit válogatott (a szigetekről csak a skótok maradnak le a tornáról, ott lesz ellenben a három további brit válogatott és az ír csapat is). A holland kivételével a kontinens nyugati részének minden jelentős futballtradícióval rendelkező országa pályára lép majd az Euro 2016-on.
Ugyanakkor az északiak (kiterjesztően értelmezve: a skandinávok) közül csak az izlandi és a svéd válogatott harcolta ki az Eb-szereplést, a finn, a dán, a norvég és a feröeri is elbukott. A selejtezőben indult tizenegy ex-szovjet köztársaság válogatottjai közül csak a két valóban legerősebb, az orosz és az ukrán utazhat Franciaországba, az egykori Jugoszlávia tagköztársaságai közül egyedül a horvátok mehetnek a tornára, az öt további induló nem. Érdekes megnézni, hogy a magyarnál nagyobb népességű országok válogatottjai közül csupán kettő bukott el: a kazah és a görög. Ebből a szempontból a legnagyobb bravúr az európai országok népességi listáján csak 47., mindössze 320 000 lakosú Izland remek szereplése.
A korábbi Európa-bajnok válogatottak közül a szovjet (1960-ban nyert) már nem létezik, az orosz és az ukrán ellenben ott lesz a tornán. Rendezőként indulhat a francia (1984, 2000 győztese), kiharcolta a részvételt a spanyol (1964, 2008, 2012 bajnoka), a német (nyugatnémetként 1972, 1980, németként 1996 az elsősége éve), valamint az olasz együttes (1968 legjobbja). Az 1976-os Európa-bajnok csehszlovák legénység mindkét utódválogatottja, a cseh és a szlovák is Eb-résztvevő lesz. Hiányzik majd ellenben a holland (1988), a dán (1992) és a görög (2004) gárda.
A 24 csapat közül először szerepel majd az Európa-bajnokság nagytornáján az izlandi, a walesi, az északír és az albán is. Először léphet majd pályára a kontinensbajnokságon a szlovák nemzeti tizenegy is, de szlovák játékosok, az egységes csehszlovák válogatott színeiben, már 1960-ban, 1976-ban és 1980-ban is játszhattak. Ha már itt tartunk: az önálló ukrán válogatott is először harcolta ki az Eb-szereplést, hiszen egyetlen eddigi fellépésére, a 2012-esre rendezőként szerzett jogot. Hasonló igaz az osztrákokra, akik most először jutottak túl a selejtezőkön, hiszen 2008-ban rendezőként kaptak jogot az indulásra.
A mezőny rekordere a német válogatott, amely – 1992-ig nyugatnémetként – 1972-vel kezdődően minden végjátékban szerepelt. Emlékezetes, hogy az NSZK csapata az 1960-as és az 1964-es tornán nem indult, így eddig csak egyszer, 1968 előtt esett ki, amikor az utolsó csoportmérkőzésén döntetlent játszott az albánokkal, s így a jugoszlávok mögött végzett. A második leggyakoribb szereplő az orosz válogatott, természetesen beleértve az első négy torna legeredményesebb résztvevője, a szovjet eredményeit is. Ez lesz a Szbornaja tizenegyedik Eb-je. Akad a németekén kívül is néhány remek sorozat a közelmúltból. A franciák 1992, a spanyolok, a portugálok, az olaszok és a csehek (!) 1996 óta minden tornán szerepeltek. A spanyolok 2004 óta nem estek ki – hiszen a 2008-as és a 2012-es tornát is megnyerték! Elismerésre méltó a horvátok gyakori szereplése is. Az önálló horvát válogatott az 1996-os tornán indult először, s azóta csak egyről (2000) hiányzott.
A magyar válogatott harmadszor játszhat az Eb végjátékában, bármennyire mókásan is hangzik, igaz a mondat: ahányszor eljutottunk korábban a végjátékba, mindig az első négyben végeztünk. 1964-ben harmadikként, 1972-ben negyedikként. (1960 és 1976 között négy, 1980 és 1992 között nyolc, 1996 és 2012 között 16 csapat alkotta a mezőnyt.)
A huszonnégyes torna a korábbi kontinensbajnokságokhoz képest új lebonyolítási rendet igényel. Újat, de nem példa nélkülit a nemzetközi futballéletben. A világbajnokságok 24-es tornáin (kivéve az elsőt, az 1982-es spanyolországit, ahol az első csoportkört egy újabb követte) már alkalmazták az Euro 2016 lebonyolítási rendjét. A huszonnégyes mezőnyt a december 12-i, párizsi sorsoláson hat csoportba osztják. A kvartettek körmérkőzést játszanak egymással, majd minden négyesből az első kettő bejut a nyolcaddöntőbe. E tizenkét együttes mellé kerül majd még négy a hat harmadik helyezett közül – értelemszerűen a legjobb négy eredményt elérő gárdák. A nyolcaddöntőtől egyenes kieséses rendszerben folytatódik majd a torna. A 2015. június 10. és július 10. közötti franciaországi kontinensbajnokság résztvevői összesen 51 mérkőzést vívnak majd – szemben a 2012-es harminceggyel.
