A szeptember beköszöntével nem csupán az iskolában csengettek be, a csapatsportágak képviselőinek is elkezdődik (vagy már el is kezdődött) a bajnoki év. Összeállításunkban öt csapatsportág utánpótlás-bajnokságainak jelentősebb változásait vesszük szemügyre.
Munkatársainktól • A kézilabda-szövetség néhány hónapja ad hoc bizottság felállításáról döntött, amely jeles hazai szakembereket soraiban tudva tesz javaslatokat arra, miképpen tehető jobbá idehaza a sportág. A bizottság áprilisban összefoglalta a meglátásait, amelyek közül többet figyelembe véve alakították ki a 2016-2017-es év utánpótlás-bajnokságainak versenykiírását.
A fiatal kézilabdázókat óvják a túlterheléstől • Forrás: neka.hu
Az elmúlt években nem számított egyedi esetnek, hogy egy-egy sokra hivatott játékos szinte „látástól vakulásig”, azaz több korosztályban játsszon. Fontos változás, hogy mostantól minden utánpótláskorú kézilabdázónak legfeljebb két korosztályos engedélyt válthatnak ki. A túl sok játékidő elkerülése végett további lényeges módosítás, hogy azonos napon legfeljebb négy ifjúsági korú játékos szerepelhet az ifjúsági és juniormeccs jegyzőkönyvében is. Ez csak a lányokat érinti, hiszen két évaddal ezelőtt megszüntették a férfi juniorbajnokságot, s egy év múlva a nőinek is búcsút intenek.
A serdülőkorosztályban az elmúlt években több, a fejlődést nem túlzottan szolgáló, nagy különbségű meccset játszottak, így az erők kiegyenlítése érdekében kiemelt sorozatot indítanak. Ami a fiú U14-es és a leány U13-as gyermekbajnokságot illeti, szintén átalakították a versenyrendszert: más-más feltételek mellett három osztályba nevezhettek a csapatok.
Az utánpótlást érintő talán legfontosabb változás azonban az, hogy mind a férfi, mind a női juniorválogatott megmérkőzik egyszer az összes élvonalbeli csapattal, azaz kvázi fél felnőttszezont játszik.
A túlterhelést a kosárlabda-szövetség is igyekszik megelőzni, a játékosok saját korosztályuknál kizárólag eggyel feljebb játszhatnak, és egy csapatban maximum négyen élhetnek ezzel a lehetőséggel. A játékosok védelmében hozták meg azt a döntést is, hogy egy hétvégén nem szerepelhetnek kettőnél több mérkőzésen.
A kosárlabdázók sem játszhatnak látástól vakulásig • Forrás: kosarsport.hu
Az U12-es korosztályig a képzést és a játékot részesítik előnyben, annak megfelelően csökkentik a versenykényszert. Olasz és spanyol mintára országos dzsemborit rendeznek döntő helyett, amelyben kevert csapatok lépnek pályára. Azt követően kezdődik meg a beiskolázás, így az U14-es korosztálytól felfelé már nagyobb hangsúlyt kap a versenyeztetés, de fontos megjegyezni, hogy az a képzés része, nem pedig fordítva. A szabályok a fiúbajnokságokban már működnek, és elnökségi határozat született arról, hogy a lányok versengésében is bevezetik őket.
A korosztályos válogatottak bajnoki rendszerben történő versenyeztetése nem csupán a kézilabdázóknak jutott eszükbe, ősztől a röplabdabajnokságokban is látunk erre példát. Az ifjúsági fiúválogatott a felnőtt NB I-es küzdelemsorozatba kapcsolódik be. A mérkőzéseket Izsákon játsszák, és mindig a klubok utaznak a válogatotthoz. Bajnokságot nem nyerhetnek, ahogyan ki sem eshetnek, de az ellenük elért eredmények bizony beleszámítanak a klubok alapszakaszbeli eredményébe. Mivel az európai szövetség életre hívta az U16-os leány Európa-bajnokságot, a korosztályos válogatott hasonló feltételek mellett elindul az országos ifjúsági bajnokságban.
A junior röplabda-bajnokságokban fontosabbá vált az alapszakasz • Forrás: hunvolley.hu
Amellett, hogy a megszokott módon ugrottak egy évet a korosztályok, a juniorbajnokságokban jóval hangsúlyosabbá vált az alapszakasz. Az eddigiekkel ellentétben az első négy kvalifikálja magát a döntőbe, az ötödik-nyolcadik helyezettek pedig tornán döntenek a kiadó két helyről. Az ifjúsági leánybajnokságban négy helyett hat tornát rendeznek a finálén kívül.
A gyermekkorosztályban a mérkőzések hosszán is változtattak; az alap- és a középszakaszban amennyiben egy csapatnak több mint két mérkőzése van a tornán, azok három játszmából állnak. Az elődöntők és a döntők ugyanakkor három nyert játszmáig tartanak.
Vízilabdában két éve vezettek be jelentős újításokat, amelyek annyira beváltak, hogy az idén nem is módosítanak rajtuk. Azóta semelyik korosztályban nem születhet döntetlen; amennyiben a rendes játékidő végéig nem jutottak dűlőre a felek, ötméteresekkel döntik el a mérkőzést. Ilyen esetben a győztes két, a vesztes egy ponttal gazdagodik. A gyemekbajnokságban az öt méteren túli szabaddobást nem lehet kapura lőni, továbbá itt és a serdülőbajnokságban az első két negyedben tilos a zónavédekezés. Az U18-as Európa-bajnokságon már látszott, hogy a magyar fiatalok jobban alkalmazták a szoros emberfogást.
A jégkorongban a szabályok nem módosultak, csupán az egyes bajnokságok résztvevőinek létszáma változott. Az U20-as bajnokságban hét csapat indul, eggyel kevesebb a tavalyinál. Az U18-asok mezőnye egy, az U16-osoké három csapattal nőtt. Változás az előző évadhoz képest, hogy az őszi szezonban az Ifj. Ocskay Gábor Jégkorong Akadémia és a MAC serdülőcsapata is elindul a Central Europe Hockey Cup nevű közép-európai bajnokságban, így a fiatalok nemzetközi tapasztalatokat is szerezhetnek.
