A törökbálinti temetőben kedden délután végső búcsút vettek Igaly Diana olimpiai, világ- és Európa-bajnok koronglövőtől, a Magyar Sportlövők Szövetsége (MSSz) alelnökétől, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi tagjától. Athén skeet-lövő bajnokát Szabó Tünde, Kulcsár Krisztián és Nagy György búcsúztatta; Bodrogi Gyula Vass Albert versét mondta el.
Igaly Diána 2021. április 8-án, 56 esztendős korában hunyt el.
A szertartáson részt vett többek között Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, Kamuti Jenő, a nemzet sportolója, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke, Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök, a MOB tiszteletbeli elnöke, a nemzet sportolója, Nagy György, az MSSz elnöke, Vékássy Bálint MOB-, Sinka László MSSZ-főtitkár, valamint Győr Béla, a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkára is.
Az eseményen Bodrogi Gyula, a nemzet színésze, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész Wass Albert „Itt leszek közel valahol” című művét szavalta el.
Szabó Tünde úgy fogalmazott, „leírhatatlan az a fájdalom, amelyet Igaly Diana halálhírének hallatán éreztünk.”„Ő az egyike azon nagy sportolóknak, aki olyan értékrend mentén élte az életét, amely mindenki számára példaként szolgálhat – jelentette ki az államtitkár. Hozzátette, a kiváló koronglövő életében „soha semmi nem írhatta felül a sport iránt tanúsított mérhetetlen alázatot, amelyre nagyszerű édesapja nevelte”. Szabó Tünde kiemelte, Igaly volt az igazi sportember, akit „a Teremtő átlagon felüli tehetséggel áldott meg”, mégis tisztában volt azzal, hogy ezt kiaknázni és a legjobbá válni kizárólag sok kitartó munkával lehetséges. „Jól tudjuk, Igaly Diána már azelőtt igazi bajnok volt, mielőtt megnyerte az olimpiai aranyérmet. Az athéni babérkoszorú csupán visszaigazolta mindazt, ami őt a legnagyobbak közé emelte. Ő minden mozdulatával, tettével és szavával azt üzente, sose add fel a reményt, csak tudd, mit miért teszel” – mondta az államtitkár.
Kulcsár Krisztián beszédében hangsúlyozta, Igaly halálhíre nemcsak azért volt lesújtó mindenki számára, mert ő egy olimpiai bajnok, edző és sportvezető volt, hanem azért is, mert egy életerős, vidám, rendkívüli módon szerethető, nem mindennapi ember is egyben. „Olyan rendkívül hosszú sportkarrier volt az övé, ami végletekig kitartó, elszánt személyiségre vall, sportágában pedig máig ő az egyetlen magyar, aki nőként olimpiai bajnok tudott lenni” – mondta a MOB elnöke, aki felidézte Igaly pályafutásának legfontosabb pillanatait, kezdve az 1983-as junior Európa-bajnoki címmel. Kulcsár Krisztián kiemelte, hogy a kiváló koronglövő világversenyeken összesen 32 alkalommal állhatott dobogóra, 1992 és 2012 között pedig hat olimpiára készült, ezek közül négyen részt is vett.
Nagy György megemlékezett arról, hogy Igaly Diana az édesapja 1997-es halála után még azon is elgondolkodott, hogy befejezi a sportolói pályafutását, „szerencsére azonban folytatta”, és 1998-ban megnyerte élete első felnőtt világbajnoki címét. Az MSSz elnöke úgy fogalmazott, a 2004-es athéni olimpia koronglövő döntőjének utolsó négy lövése felejthetetlen emlék a számára. „A négy korongból csak egyet kellett eltalálnia ahhoz, hogy biztosan olimpiai bajnok legyen, és mivel már az első lövése telitalálat volt, tudta, hogy győzött, ő mégis tökéleteset szeretett volna lőni a döntőben, hogy megmutassa, képes rá” – mondta Nagy György.
Igaly Diana, a magyar sportlövészet egyik legnagyobb alakja a 2004-es ötkarikás aranyérem mellett, világbajnokságon 1998-ban és 2002-ben, Európa-bajnokságon pedig 1989-ben diadalmaskodott egyéniben. A szakág ötkarikás debütálásán, a 2000-es sydneyi játékokon bronzérmet szerzett. Ötször választották meg az év sportlövőjének, 2019-ben pedig az MSSz életműdíjjal jutalmazta. A 2012-es évben kapott helyet a magyar szövetség új vezetésében, és – amellett, hogy edzőként is tevékenykedett – egészen haláláig az MSSz alelnökeként is dolgozott.
Igaly Diánát saját halottjának tekinti az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Sportlövők Szövetsége és Törökbálint város önkormányzata. Az olimpiai bajnok emlékére a Magyar Sportlövők Szövetsége és Törökbálint város önkormányzata tisztelgő megemlékezést tervez egy későbbi időpontban.
Kulcsár Krisztián búcsúbeszéde
Tisztelt gyászolók! Kedves sportbarátaim!
Április elején őszinte megdöbbenéssel értesültünk Igaly Diána betegségéről, majd hirtelen bekövetkezett haláláról. A hír a hazai közvéleményt és a nemzetközi lövészcsaládot is lesújtotta, mert nem pusztán az egyik olimpiai bajnokunkat, edzőnket, sportvezetőnket veszítettük el, hanem egy életerős, vidám, rendkívüli módon szerethető, nem mindennapi emberrel lettünk szegényebbek.
A mi életünkben a 2021-es évnek az idén 150 éves sportlövőszövetség ünnepléséről és a sportlövőknek is sikeres tokiói olimpiáról kellett volna szólnia. Diána halála azonban sötét árnyékként vetül örömünkre.
Mindannyiunknak frissek még az élmények, amiket Igaly Diának köszönhetünk. Barcelonától Pekingig volt csapattársunk, 2008-ban ő mondta el az olimpiai fogadalmunk szövegét. Sportolói pályafutásának befejeztével sem szakadt el az ötkarikától, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja lett, 2012-től pedig aktív szerepet vállalt a Környezetvédelmi és a Sportolói Bizottságunkban is.
Fájóan fiatalon, 56 évesen hagyott itt bennünket.
Igaly Diána 1965. január 31-én született. Édesapja és édesanyja is eredményes sportoló volt. Igaly József, aki a Montreálig tartó olimpiász egyik legjobb magyar sportlövője volt, később edző lett, hogy lányának is átadja kimagasló tudását.
Dia 1983-ban, 18 évesen lett junior Európa-bajnok skeet-lövészetben és ezzel elindult egy nem mindennapi sportkarrier. 1989-ben a felnőtt-vb-n a csapattal bronzéremig menetelt, később nyert olimpiát, világ- és Európa-bajnokságot; világversenyeken összesen 32 alkalommal állhatott dobogóra. 1992 és 2012 között hat olimpiára készült, négyen pedig részt is vett. Olyan rendkívül hosszú sportkarrier volt az övé, ami végletekig kitartó, elszánt személyiségre vall. Sportágában a mai napig ő az egyetlen magyar, aki nőként olimpiai bajnok tudott lenni.
1992-ben úgy jutott ki élete első olimpiájára, hogy a férfiak között kellett versenyeznie, mert Barcelonában a nőknek még nem volt külön versenyük koronglövészetben. 2000-ben szerepelt először a programban a női skeet-verseny, és Sydney-ben rögtön bronzérmes is lett. Edző-édesapja nem élhette meg sikerét, mert őt 1997 decemberében elveszítette. Athén hozta el a csúcsot: a Markopulo lőtéren, 2004. augusztus 19-én, 39 évesen, egy akkor érettségiző fiú édesanyjaként a koronglövészet friss olimpiai bajnokaként élete talán legszebb napját ünnepelhette. Mindannyian emlékszünk arra, hogy Dia lehunyt szemmel megcsókolta, majd az ég felé, édesapja felé emelte puskáját, amikor megszerezte a 17. magyar olimpiai sportlövőérmet, az aranyérmek közül pedig Prokopp Sándor, Halasy Gyula, a duplázó Takács Károly, majd Hammerl László és Varga Károly után a hetediket. Olimpiai arany- és bronzérme, világ- és Európa-bajnoki sikerei jelentős mértékben járultak hozzá a magyar sportlövészet népszerűsítéséhez, olimpiai mozgalmunk elismertségéhez. Ránk hagyott örökségének őrzése a mi felelősségünk, a sportlövőké és az olimpiai családé.
Kedves Dia!
Ilyen fiatalon elmenni nem az élet természetes rendje. Nélküled üres lett a budaörsi lövészklub, hiányod fájóan nyilvánvaló. Rengeteg dolgod lett volna még közöttünk…
Isten veled!
(MOB, MTI; fotó: MOB/Szalmás Péter – a galéria képei forrásmegjelöléssel használhatóak)
