A felnőttek egészségtelen táplálkozása és a kevés mozgás egyaránt hozzájárul a magyarok jelentős súlytöbbletéhez és kirívóan rossz egészségi állapotához. Magyarországon három felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott. A magyarok étrendjére a sok, főleg állati eredetű zsír, a kevés gabonaféle, különösen a teljes kiőrlésű fajta, a nem megfelelő zöldség-, gyümölcsfogyasztás jellemző. Naponta több mint 5 órát ül, csupán 7000 lépést, az ajánlás 70%-át tesz meg, és mindössze 10 percet sportol.
Magyarország az életmóddal, azon belül a táplálkozással összefüggő krónikus betegségek, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések és a rosszindulatú daganatok halandósági rangsorában a legrosszabbak közé tartozik Európában. Az elhízás az életminőség romlásán túl számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát növeli, mint például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívkoszorúér-, a magasvérnyomás-betegség, a stroke, egyes rákbetegségek és pszicho-szociális problémák, melyek korai halálozáshoz vezethetnek. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a túlsúly és az elhízás gyakorisága már Európában is riasztó méreteket öltött, az elmúlt 30 év során hazánkban is növekedett. Az elhízás népegészségügyi jelentősége és társadalmi terhei vetekszenek a dohányzáséval, ugyanakkor az egészséges életmóddal már a daganatos betegségek jelentős része (20-40%) is megelőzhető, a halálozások fele elkerülhető lenne.
Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP2014) országosan reprezentatív adatokat szolgáltat az elhízás gyakoriságáról, a táplálkozási szokásokról, a tápanyagbevitelről, az egészségi állapotot meghatározó tényezőkről, melyek nélkülözhetetlenek a megelőzést célzó szakpolitikai intézkedések kidolgozásához és hatásuk monitorozásához. A 2009-ben, azonos módszertannal végzett vizsgálat eredményeivel való összevetés teszi lehetővé az időbeli változások kimutatását.
A felnőttek táplálkozásában a legnagyobb mennyiségben bevitt tápanyagok, úgymint a szénhidrátok és zsírok aránya eltér a hazai és nemzetközi ajánlásoktól. Az energiabevitel túl nagy hányadát adják a zsírok, közülük is a kedvezőtlenebb élettani hatású telített zsírsavak aránya magas. Ezzel szemben a szénhidrátoké az ajánlottnál alacsonyabb. Kedvezőtlen változás 2009-hez képest, hogy a nők táplálkozásában a zsír energiaaránya tovább nőtt, ezen belül a telített zsírsavak aránya mutat növekedést. A lakosság rostbevitele csökkenő, a hozzáadott cukorbevitele növekvő tendenciát jelez. A felnőttek nem elhanyagolható részének, az élelmiszerfogyasztás alapján számított vitaminbevitele nem megfelelő. A D-vitamin, a biotin, a pantoténsav és folsavbevitel kritikusan alacsony. Az ásványi anyagok közül a káliumbevitel jelentősen csökkent, a kalciumbevitel most sem érte el az ajánlott mennyiséget. Kedvező változás, hogy 2009-hez képest csökkent a sóbevitel, de még így is az ajánlás több mint 2,5-szerese.
A felnőttek tápanyagbeviteli értékei a kedvezőtlen táplálkozási szokásokra vezethetők vissza. Az állati eredetű zsiradékok, a húsok, húskészítmények rendszeres és túlzott fogyasztása, a zöldségek, gyümölcsök, a tej és tejtermékek, valamint a gabonafélék, különösen a teljes kiőrlésű gabonákból készült élelmiszerek igen alacsony fogyasztása jellemző a felnőttekre; 2009-hez képest a halfogyasztás kissé nőtt, de még 2014-ben sem érte el az ajánlott mennyiséget. Nőtt a finompékáruk és az ízesített gabonaszeletek fogyasztása is, melyek hozzáadott cukortartalmuk miatt jelenthetnek kockázatot. Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt az édesítőszerek fogyasztása, melyek szakmai megítélése vitatott. Az élettanilag előnyösebb, telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajok fogyasztása visszaesett, míg a telített zsírsavban gazdag szalonnafogyasztás nőtt. Különösen kedvezőtlen, hogy a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása 2009-hez képest csaknem ötödével csökkent!
A táplálkozás mellett a fizikai aktivitás jelentősége számos népbetegség megelőzésében és gyógyításában ma már nem megkérdőjelezhető. Magyarországon az OTÁP2014 keretében történt először a felnőtt lakosság fizikai aktivitásának jellemzését célzó, méréseken alapuló vizsgálat lépésszám mérő alkalmazásával. A naponta megtett átlagos 7022 lépés alapján a lakosság mérsékelten aktívnak tekinthető, a felnőttek több mint négyötöde nem teljesíti a preventív céllal ajánlott napi 10.000 lépést. A kiegészítő kérdőíves felmérés eredményei alapján a felnőttek csupán napi 10 percet sportolnak, ugyanakkor több mint 5 órát ülve töltenek.
A felnőttek átlagos energiabevitele aktív életmódhoz elegendő energiát biztosít, míg a lépésszám-mérés eredményei alapján a lakosság csak mérsékelten aktív életmódot folytat. Ez a tény, és hogy a magyar felnőttek 2/3-a túlsúlyos vagy elhízott, bizonyítja, hogy az energiabevitel meghaladja a szükségletet. A túlsúly és elhízás együttes előfordulása az életkor előre haladtával nő, az idős férfiak 87%-ának, a nők 75%-nak súlytöbblete van. Ezzel párhuzamosan a hasi elhízáselőfordulási aránya is igen magas, csaknem minden második felnőtt érintett.
A megfelelő tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-ellátottsághoz, a hiányállapotok és a túlzott bevitel okozta egészségproblémák megelőzéséhez elengedhetetlen a változatos táplálkozás, különösen a zöldség-, gyümölcsfogyasztás növelése, az állati eredetű zsírok, a magas só-, cukortartalmú élelmiszerek fogyasztásának mérséklése, a gabonafélék, különösen a teljes kiőrlésű gabonák, a zsírszegény tej és tejtermékek valamint a halak fogyasztásának növelése. Ehhez kiemelten fontos a lakosság tájékoztatása az egészséges táplálkozás irányelveiről, a korszerű, közérthető élelmiszeralapú ajánlások terjesztése, az egészséges élelmiszerválaszték megteremtése és elérhetővé tétele. Az egészséges táplálkozáson túl a megfelelő fizikai aktivitás – már a napi rendszerességgel végzett séta is – mérhető egészségnyereséget jelent mind az egyén mind a társadalom számára.
Az OTÁP2014 vizsgálati módszere
A Központi Statisztikai Hivatal által lebonyolított Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) válaszadóinak egy kisebb csoportján került sor 2014. szeptember-december között az OTÁP2014 vizsgálatra, az ország 122 településén. A vizsgálat célja a felnőttek táplálkozási szokásainak, tápanyagbevitelének, fizikai aktivitásának felmérése, illetve 2009-et követően újból korszerű mérőeszközökkel meghatározni a túlsúly és elhízás valamint a hasi elhízás gyakoriságát. Az OTÁP2014 a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara közreműködésével valósult meg. Egészségügyi szakképesítéssel rendelkező vizsgálók keresték fel otthonukban a résztvevőket és meghatározott protokoll szerint, azonos típusú műszerekkel mérték meg testmagasságukat, testtömegüket és haskörfogatukat. A vizsgálat új eleme volt, hogy a fizikai aktivitás jellemzéséhez a résztvevők pedométerrel mérték a naponta megtett lépéseik számát. A táplálkozási naplókba lejegyzett étkezéseket dietetikus szakemberek ellenőrizték, pontosították, és rögzítették a NutriComp 4.0 programmal. Az országosan reprezentatív adatokból készített becslések a magyar felnőtt lakosság tápanyagbevitelét, élelmiszerfogyasztását, fizikai aktivitását jellemzik. Az OTÁP2014 főbb elemeiben az öt évvel korábbi, 2009-es vizsgálat módszertanát követte, ezzel biztosítva az eredmények időbeli összehasonlíthatóságát.
A felmérésekről további információkat talál az OGYÉI és a KSH honlapján.
