Ivkovics Sztojan, a magyar férfi kosárlabda-válogatott szövetségi kapitánya nagyon boldog az Európa-bajnokságra jutás miatt, de úgy érzi, elérték a csúcsot és változtatásra van szükség.
Ivkovics kapitány ismét bevezette a férfi kosárlabda válogatottat az Eb-döntőbe
– Hogyan vonná meg az Európa-bajnoki kvalifikációt eredményező négy kijevi selejtező mérkőzés mérlegét?
– Rendkívül nehéz volt – sóhajtott fel Ivkovics Sztojan szövetségi kapitány, aki a 2017-es után a 2022-es kontinensviadalra is kijutott az ezúttal csoportharmadikként záró magyar válogatottal. – Előtte próbáltunk magabiztosságot sugározni, hogy nincs probléma, pedig valójában volt bőven. Egyik játékosunknak a bokájával volt baja, egy másiknak bevizesedett a térde, volt, aki családi örömöt, volt, aki családi gondot élt át, és nem tudtuk, mikor és hogyan csatlakozhat hozzánk Filipovity Márkó. Ismernek a játékosok, tudják, nem szoktam idegeskedni, nincs bennem frusztráció – ez volt az első alkalom, hogy a kezdésig izgultam. Az első meccset bemelegítésnek szántam, a másodikon a győzelem volt a cél, a harmadik mérkőzés jelentette az örömöt, míg a negyediken a jövőt helyeztük előtérbe.
– Miként vélekedik a fiatalok hétfői, az ukránok elleni vesztes mérkőzésen mutatott teljesítményéről?
– Mélyebb elemzésre van szükség, hogy erről bővebben nyilatkozhassak. Vannak pozitív és erős negatív érzéseim is, egy hónap múlva összeül a stábunk, és döntést hoz nemcsak a fiatalokról, a következő év alakulásáról is. Ha előre akarunk lépni, változtatnunk kell. Az elképzeléseinket felvázolom majd az MKOSZ elnökségének is. Ennél jobban már nem tudunk haladni, nagyon erős az európai kosárlabda, Montenegró és Lettország sem jutott ki az Eb-re, a litvánok továbbjutása egy ponton múlt hazai pályán. Boldogsággal tölt el, hogy Eb-résztvevők vagyunk! Egy mérkőzést játszhattunk csak itthon, akkor legyőztük az Európa-bajnok, az NBA-sztárjait leszámítva legerősebb keretével érkező Szlovéniát, utána következett öt fellépés Ukrajnában, ami külön érdekesség.
– Az ukránok elleni találkozó után akváriumról beszélt, rosszak voltak a körülmények a buborékban?
– Nagyon jó volt Kijevben, csak a szálloda tele volt fix üvegekkel, mint az akváriumban, az ablakokat nem lehetett kinyitni, levegő csupán a légkondicionálókon keresztül jutott be. Friss levegőt azon az öt méteren érezhettünk, amelyen eljutottunk az ajtótól a buszig. Üzleti hotelben laktunk, de Szlovéniával szemben itt minden rendben ment, a FIBA küldöttei is kedvesek voltak velünk, láthatták, hogy szabálykövetők vagyunk, és ha tisztelnek minket, nem harcolunk senki ellen.
– Mi lesz az év további programja?
– Nyáron biztosan lesz összetartás, minden másra alszunk egyet. Jó és rossz élmények is értek minket, a felelős vezetőknek tudniuk kell hideg fejjel összegezni a tapasztaltakat, hogy miként folytathatjuk tovább. Aminek rendkívül örülök, hogy a régi generáció mellett Allen Rosco, Benke Szilárd, Perl Zoltán, Váradi Benedek és mások is szilárd, erős férfiak lettek. Mind nagyon jó játékosok, és kiemelném, hogy a falcósokat pozitív irányba vitte a Bajnokok Ligája-szereplés. Kellemes meglepetés volt Szabó Zsolt teljesítménye, aki igazi férfi a pályán kívül, míg a pályán stabil oszlopa a gárdának.
– Melyik volt a legjobb mérkőzése csapatunknak?
– A másodikon kiütközött rajtunk a fáradtság, és nem is tudtunk rendesen felkészülni az osztrákokból. Büszke voltam a csapat tartására és hozzáállására, ami eddig is jellemezte a válogatottat. Nem adtuk fel, és a kulcspillanatokban jó döntéseket hoztunk. A harmadik mérkőzésen öröm volt látni, ha van egy napunk készülni, mennyivel jobban tudunk játszani. Egy speciális játékelem miatt 18 pontot kaptunk először Ausztriától, aztán már egyet sem, támadásban összeraktuk a geometriát, szépen járt a labda.
– Ismét kivitte a válogatottat az Eb-re, úgy érzi, végképp értelmet nyert a munkája?
– Az első pillanattól így érzem, hiszek a nemzeti csapatban. Nagyjából tudom, mit szeretnék, van egy vízióm most is, mert bizonyos mértékben kizsigerelődtünk, más alapon kell működnie a válogatottnak. A legutóbbi Eb-n és a világbajnoki selejtezőben a legjobb tizenhat közé jutottunk, ez nem reális, a valós pozíciónk a huszadik hely környéke a kontinensen a kvalitásainkhoz mérten. Kívánom a majdani utódaimnak, hogy ők is eljussanak idáig!
(nso.hu)
