A Jet-Sol Liga döntőjével a nőknél is véget ért a 2015-2016-os élvonalbeli idény (pontosabban már csak az 5. helyért zajló versenyfutásból van hátra egy mérkőzés). A mögöttünk álló bajnoki évadról Dénes András, az MLSZ női szakágvezetője nyilatkozott az mlsz.hu-nak.
Az idei és a tavalyi idényzárásban közös, hogy mindkétszer a Ferencváros nyerte meg a Magyar Kupát és a bajnoki címet is, de a zöld-fehér együttes ebben az évben már jelentősebb fölénnyel zárt az élen a Jet-Sol Ligában a korábbi egyeduralkodó MTK-t megelőzve, úgy, hogy egész idényben veretlen maradt.
– A három évvel ezelőtti állapothoz képest mindenképpen a női bajnokság erősödését mutatja, hogy ma már két jó csapatunk van, a Ferencváros és az MTK, s annak ellenére, hogy az utóbbi egymás elleni mérkőzéseiket a zöld-fehérek nyerték, e két csapat meccse sosem vehető előre lefutottnak – mondta az mlsz.hu-nak Dénes András. – Az lenne az érdekünk, hogy ne kettő, hanem legalább négy olyan erős csapatunk legyen, amely azonos eséllyel pályázik a bajnoki címre. Ahhoz, hogy ebben változást érjünk el, a klubok rendelkezésére álló feltételrendszernek kell bővülnie. A topcsapatok költségvetése az elmúlt három évben jelentősen emelkedett, ma a Ferencváros vagy az MTK büdzséje hasonló lehet, hogy mint négy éve a teljes NB I összköltségvetése volt. Ennek hozadéka, hogy e két klubnál jobb létesítményeket használhatnak, jobb szakembereket alkalmaznak, bővebb szakmai stábbal dolgozhatnak. Ma már nem igaz az, hogy minden női játékos amatőrként, költségtérítés nélkül futballozik, megjelentek itthon is a profi játékosok. Az előrelépés egyik kulcsa, hogy a többi klubban is minél több labdarúgót tudjanak profiként alkalmazni, minőségi játékosokat szerződtessenek, ehhez viszont az kell, hogy mindenhol emelkedjen a költségvetés. Ha fogódzót kellene adni egy topkategóriás női klub büdzséjének megbecsüléséhez, akkor egy férfi NB III-as klub költségvetését vehetjük alapul, hasonló összegből lehet fenntartani egy női élvonalbeli együttest is. Az MLSZ törekvése, hogy feltételekben is a férfi NB III kritériumainak feleljen meg a női NB I: jobb pályákon, jobb körülmények között játszhassanak a csapatok. A szövetség feladata, hogy olyan környezetet teremtsen, illetve olyan technikákat tanítson a kluboknak, amelyekkel növekedhetnek a bevételeik.
A Ferencváros többek között azzal magasodott ki a mezőnyből, hogy az elmúlt időszakban minőségi légiósokkal erősítette meg keretét. A vezetőedzők és játékosok szavazatai alapján a női NB I három legjobb játékosa a Fradi három légiósa (Jelena Csankovics, Ebere Orji és Elizabeth Addo), a bajnokság legeredményesebb futballistája pedig az ugyancsak ferencvárosi Szladjana Bulatovics lett. A Fradi ötödik légiósa, az észt Inna Zlidnis is válogatott hazájában. A mezőny többi csapata közül az MTK-nál és az ETO FC-nél két-két, a Viktóriánál és az Astránál egy-egy válogatott légiós szerepelt az idényben.
– A minőségi, legtöbbször válogatott légiósok szerepeltetése pozitív folyamat – folytatta Dénes András. – Az ellenzők érve az lehet, hogy a külföldiek elveszik a fiatal magyar tehetségektől a helyet, de ma még sajnos nem állnak úgy a csapatok, hogy minőségi játékosokkal tudják megtölteni a teljes keretüket. Az említett érv tehát nem állja meg a helyét. Ma 25-28 magyar játékos játszik erős külföldi bajnokságban, ezt a két csapatnyi minőségi futballistát pedig pótolni kell ahhoz, hogy ne essen vissza a színvonal a bajnokságban. Nagy létszámú légióst csak a Fradi foglalkoztat, viszont Dörnyei Balázs vezetőedző figyelt arra, hogy ne boruljon fel a csapaton belüli egyensúly, ritkán fordult elő, hogy háromnál többen voltak közülük egyszerre a pályán. Győrben és Szombathelyen is erősségei a csapatoknak a légiósok. Úgy gondolom, hogy a bajnokságunkat erősítő külföldi játékosok szerződtetésének a haszna megkérdőjelezhetetlen, már csak azért is, mert a hazai labdarúgók egy jelentős része tanulmányai után befejezi a labdarúgást. Az NB I átlagéletkora 18 év, miközben az lenne az ideális állapot, ha az átlagéletkor – a nemzetközi tendenciáknak megfelelően – 22-23 év lenne. A magyar női futball jelenleg kevés helyen, kevés embernek kínál egzisztenciát, ezért nincsenek középkorú játékosaink, a helyükre pedig fiatalok lépnek. Nem egészséges folyamat, hogy a labdarúgást elkezdő lányok három év alatt eljuthatnak az NB I-be, még akkor sem, ha – részben a TAO-programnak köszönhetően – jóval koncentráltabb és jobb minőségi utánpótlás-nevelés zajlik mint néhány éve, ezért képzettebb játékosok kerülnek a csapatokhoz.
Az MLSZ a három legmagasabb osztályban szereplő férfi klubok számára előírja, hogy női csapatot kell indítaniuk az utánpótlás-bajnokságban, ami hosszú távon hozzájárulhat a tömegbázis növekedéséhez, a bajnoki színvonal emelkedéséhez. Talán e szabályozás is közrejátszik abban, hogy a férfi csapatot működtető egyesületek közül egyre többen nyitnak a női labdarúgás felé.
– A világon egyedülálló, hogy a férfi kluboknál az első három bajnoki osztályban szoros kapcsolat áll fenn a női csapatokkal – hangsúlyozta Dénes András. – Az ETO és a Fradi esetében elmondhatjuk, hogy a férfi klubnál felismerték: érdemes a női labdarúgást támogatni, mert ez egy új piacra való betörést jelent, aminek kommunikációs, vagy akár sportszakmai előnyei is lehetnek. Az MTK-nál egy támogatónak köszönhetően tud magas szinten működni a női szakág, és ahhoz, hogy a többi csapatnál is elinduljon hasonló folyamat, először be kell látni, hogy a női csapat működtetése nem pénzkidobás, hanem befektetés, amiből a klub marketinghasznot, esetleg később pénzügyi hasznot is remélhet. A fejlődés következő lépcsőfoka a vidéki női labdarúgás megerősítése, és a jelek szerint ebben néhány klub partnerünk lesz, Diósgyőrben például elindult egy nagyon komoly fejlesztés az utóbbi időszakban. Egyre szorosabb a kötelék a Viktória és a Haladás között, míg például a fővárosban a Vasas tárgyalásokat kezdett a Feminával, hogy egyesítsék erejüket. A Femina ezzel az együttműködéssel elkerülhetné, hogy a László Kórház, vagy a Renova sorsára jusson, és a női futball első klubja erős bázisként meg tudjon maradni a palettán. Ha a szövetségi támogatások mellett a jövőben a férfi futballtól is megfelelő segítséget kap a női labdarúgás, a jövő erős vidéki bázisai azok a vidéki egyesületek lehetnek, amelyek felismerik a női foci támogatásának fontosságát.
A Magyar Labdarúgó Szövetség – stratégiai programja révén – folyamatosan fejleszti a női labdarúgás utánpótlását is, Dénes András szerint ezen a fronton igazán látványos előrelépés néhány éves távlatban várható.
– Az az anyagi és szellemi ráfordítás, amivel az MLSZ támogatja a női labdarúgást, nem lehet eredmény nélküli. Belekezdtünk egy utánpótlás-fejlesztési folyamatba, amelynek lényege, hogy az országban 18 helyen kiemelt utánpótlás-képzési központokat hozunk létre. A cél, hogy szigorúan ellenőrzött keretek között, minőségi utánpótlásképzés induljon el, jóval koncentráltabb és modernebb, ellenőrzöttebb munka folyjon, mint eddig. A már meglevő értékek megtartása mellett, olyan területeken is létrehoztunk központokat, ahol eddig nem volt minőségi női futball, de valamilyen erős bázisra támaszkodhatunk a munka során. Debrecent, Szegedet vagy Hatvant ilyen példaként említhetjük, ezek az egyesületek jelentősen magasabb TAO-s kvótát kapnak a működtetésre, mint korábban. A program terveink szerint megerősíti a hazai utánpótlást, és azok a 15-18 éves lányok, akik ezekben a központokban dolgoznak, öt év múlva stabil élvonalbeli játékosok lehetnek. E folyamat ebben az időtávban magával hozhatja a felnőtt labdarúgás megerősödését is. Jelenlegi célunk, hogy minden megyében találjunk olyan kiemelkedő munkát végző egyesületet, amely a támogatás hatására meg tud erősödni, és a későbbiekben erősítheti az első- és a másodosztályt, illetve a bajnoki rendszer bővülése esetén, a regionális alapon szerveződő NB III-at is.
