A jóga nem csak a speciális testtartások gyakorlását jelenti, hanem egyfajta életfilozófiát is, melynek célja a lelki béke és egyensúly megteremtése. Ennek elérését a fizikai gyakorlatokon túl a morális elvek és erények gyakorlása, a légző-, koncentrációs, relaxációs gyakorlatok és a meditáció segítik.
A testtartások átmozgatják és nyújtják a testet, a relaxáció oldja a testi-lelki feszültséget, a légzőgyakorlatok felfrissítenek, a meditáció elcsendesíti az elmét, és a stresszt csökkentve felerősíti a testmozgás kedvező hatásait.
Az évezredek során kialakult életviteli szabályokat nyolc, egymással összefüggő lépcső tartalmazza:
Az 1. lépcső (jáma) a jógikus erkölcsi elvek, ezek egyike a nem ártás (ahimszá) elve, amelynek kiindulópontja az, hogy az ember ne ártson saját magának, másoknak és a környezetének (ld. lejjebb, a „Nem ártás” c. alfejezetben).
A 2. lépcső (nijama) a jógikus erények, morális elvek (tisztaság, megelégedettség, önnevelés, Isten iránti odaadás) gyakorlása és betartása;
A 3. lépcső (ászana) a fizikai pózok, a tökéletes testhelyzetek gyakorlása;
A 4. lépcsőben (pránajáma) a kontrollált légzés, speciális légzőgyakorlatok gyakorlása szerepel.
Az 5. lépcső (pratjahára) az érzékek feletti kontroll;
A 6. lépcső (dhárana) a koncentráció;
A 7. lépcső (dhjána) a meditáció;
A 8. lépcső (szamádhi) pedig a legmagasabb tudatállapot, teljes elcsendesedettség.
A helyesen végzett jóga nyugodttá teszi a gyakorlót. Segíthet elérni egy kiegyensúlyozottabb lelki állapotot, illetve az egyén mélyebb önmegismerését. Mindezeknek az egyénben rejlő, korábban kiaknázatlan képességek kibontakoztatásában is szerepe lehet.
A jóga egészségre gyakorolt hatásai
A rendszeres, megfelelően – az egyén adottságaihoz, készségeihez, képességi szintjéhez, korához és egészségi állapotához igazodóan – végzett jógagyakorlás közvetlen és közvetett módon is jótékonyan befolyásolja az összes emberi szerv, illetve szervrendszer működését.
Számos, egymástól igen eltérő jellemzőkkel bíró jógairányzat (Hatha, Vinyasa, Bhakti, Rádzsa, Iyengar stb.), és azokon belül többfajta iskola létezik, különböző képzettségű oktatókkal, így a jóga egyéni testi és lelki tapasztalásai és hatásai eltérőek lehetnek.
A jógagyakorlás erősíti a csontozatot, így alkalmas a csontritkulás megelőzésére illetve kezelésének kiegészítésére. Fejleszti a mozgáskoordinációt, az egyensúly- és testérzékelést, erősíti az izmokat, így csökkenti az elesések kockázatát is. Javítja a testtartást, ami hozzájárul az ízületek karbantartásához.
Az ízületvédelem hatására enyhülhetnek a mozgásszervi fájdalmak (például a derékfájdalom), ennek következtében javulhat az életminőség. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a jógaórákon végzett gyakorlatok során az egyénileg érintett területek, gyenge pontok könnyen megsérülhetnek.
A rendszeres testmozgás, így a jógagyakorlás is javítja a szervek oxigénellátását, a vérkeringést, a szív pumpafunkcióját és a nyirokáramlást. Csökkenti a nyugalmi vérnyomást és a pulzust. Elősegítheti a vérzsírok szintjének normalizálását. Csökkenti a stresszt, így közvetve a stresszel összefüggésbe hozható kórképek kockázatát és súlyosságát is kedvező irányban befolyásolhatja.
A jógagyakorlás javíthatja a légzőmozgások hatékonyságát. Stresszcsökkentő hatása miatt a jóga ajánlható asztma vagy más idült légúti betegség megléte esetén is. Más dinamikus sportokhoz hasonlóan az immunrendszerre is támogató hatással bírhat, hozzájárulva a heveny légúti fertőzések, illetve az idült kórképek heveny fellángolásának megelőzéséhez.
A rendszeres testmozgás, így a jógagyakorlás is pozitív hatást gyakorol a központi idegrendszerre. Védi az idegsejteket, serkenti az új idegsejtek képződését, segíti az agyi vérkeringést és az agyféltekék kiegyenlítettebb működését. Jótékonyan hat a környéki (perifériás) idegrendszerre is: javítja a testérzékelést, az egyensúly-érzékelést és a mozgáskoordinációt.
Fontos szerepe lehet a testi illetve a pszichés eredetű fájdalmak csillapításában is. Serkenti az agy működését, növeli bizonyos gondolkodással kapcsolatos működések és képességek – mint a memória, a tanulási készség és a kreativitás – hatékonyságát is. Hozzásegít a jó minőségű alváshoz, kedvezően befolyásolja az ún. „boldogsághormonok” (dopamin, oxitocin, szerotonin, endorfin) termelődését.
Stresszcsökkentő hatása révén a jóga enyhítheti egyes lelki tényezők hatására kialakult testi betegségek, például az irritábilis bélszindróma, emésztési problémák és egyes gyulladásos bélbetegségek tüneteit, így az orvosilag előírt terápia mellett, kiegészítő terápiaként is javasolható. Megfelelő étrend mellett alkalmazva a jóga hozzájárulhat az aranyér és a székrekedés megelőzéséhez és hatékony kezeléséhez is.
Más dinamikus sportokhoz hasonlóan a jóga kedvező hatással lehet a vércukorszintre és annak szabályozására. Emiatt és a stresszkezelés támogatása révén a jóga szerepet játszhat az elhízás, az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében, illetve kiegészítő terápiaként hasznos lehet azok kezelésében is.
Kedvezően hathat a belső elválasztású mirigyek (például a pajzsmirigy) működésére is, továbbá enyhítheti a változókori panaszokat.
Az immunrendszer kiegyensúlyozott működését elősegíti a nem túlzásba vitt fizikai aktivitás – így többek között a jóga is –, az egészséges táplálkozás és stresszkezelés, valamint a szeretetteli kapcsolatok megléte. A jóga enyhítheti bizonyos autoimmun betegségek tüneteit, csökkentheti a gyulladásos fellángolások (shub) előfordulását.
A testmozgás szerepet játszik az emlő, a vastag- és végbél, a tüdő, a máj, a méhnyálkahártya, a petefészek, a prosztata, a fej-nyak és a vérképzőrendszer daganatos megbetegedéseinek megelőzésében is.
