A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöksége értetlenül szemléli, amint a Wesselényi Miklós Közalapítványnál – amely több száz millió forint állami forrás felhasználásáról dönt – hétről hétre változnak a Gerevich ösztöndíj odaítélésének feltételei, illetve az összegek nagyságrendje.
A kuratórium úgy alkot hétről hétre új szabályokat, hogy a változásokat nem egyezteti sem a szövetségekkel, egyesületekkel, sem pedig a leginkább érintett versenyzőkkel, edzőkkel.
Az MKKSZ a Gerevich ösztöndíj megalapítása óta komolyan veszi annak elosztását, és mind a mai napig szem előtt tartja az alapítók szabályozás szintjén is megjelenő akaratát, miszerint ez egy adómentes, a felkészülést és versenyzést segítő juttatás, nem pedig az eredmények után járó jutalom vagy járadék. A kajak-kenu sportág számára a Gerevich ösztöndíj egy olyan támogatás, amely minél szélesebb versenyzői és edzői kör számára biztosíthatja a nyugodt felkészülés feltételeit. A kiemelkedően sikeres sportolóknak segítséget nyújthat a minőségi felkészülés feltételeinek javításához, az éppen még csak szárnyukat bontogató ifjúsági és U23-as érmes versenyzőknek pedig, ahhoz, hogy a sportágban maradhassanak és felnőtt szinten is élversenyzővé válhassanak.
Először 2007 elején észleltük, hogy a célok megváltoztak és a döntéshozói kör egyre inkább egyfajta jutalomként kezeli az addig hangsúlyozottan felkészülési és tanulmányi támogatásként definiált juttatási formát. Az MKKSZ már akkor tiltakozott az ösztöndíj felső határának megemelése miatt, nem azért, mert sajnálta a pénzt a legjobbaktól, hanem mert az emeléssel egyidejűleg az össz-sportági támogatás nem növekedett, így az emelt juttatás csak nagyon nagy áldozatok árán, a jövő tehetségeitől való elvonás útján valósulhatott meg. Az MKKSZ ekkor inkább más utat választott, az olimpia évében saját szponzori bevételei terhére extra felkészülési támogatást adott klasszis versenyzőinek és edzőinek, hogy a döntéshozók által átgondolatlanul keltett feszültséget sportági szinten orvosolja.
2009 januárjában a kuratórium – ismételten előzetes -civil- egyeztetés nélkül – újabb változásokat szavazott meg. Ez három szövetséget érintett kiemelkedően hátrányosan, a kajak-kenut, az úszást és a vívást, tehát azokat, akik a pekingi olimpián megszerzett olimpiai pontok több mint 50%-át szállították. Az új pontrendszer bevezetése mellett a kuratórium döntött arról is, hogy az ösztöndíjak felső határát – két év után meggondolva döntését – leszállítják.
Az MKKSZ kénytelen volt tudomásul venni, hogy Sydney, Athén, Peking legeredményesebb sportága 7,2 millió forinttal kevesebb elosztható pénz felett dönthet 2009-ben, éppen ezért levelet írt a kuratóriumnak, hogy legalább a teljes összeg felét, 3,6 millió forintot extra támogatásként ítéljen meg a sportágnak. Így a három olimpiai bajnok felkészülési támogatását nem kellene csökkenteni, hisz közismert, hogy a szövetség ebben az évben saját forrásaiból a felkészülési támogatást kiegészíteni nem tudja. A kuratórium újabb meglepő válasszal ált elő – 2009 januárjában meghozott döntését újfent megváltoztatva tájékoztatta az MKKSZ vezetőit, hogy 300 ezerről újra 400 ezer forintra emeli a maximálisan odaítélhető havi ösztöndíj összegét, azzal a feltétellel, hogy amennyiben egy szövetség élni kíván ezzel, azt csak a januárban megállapított keret terhére teheti meg. Sakk-matt! Lefordítva a kuratórium döntését, megteremtődött a lehetőség arra, hogy az MKKSZ 7,2 millió forint felett további összegeket vonjon el a jövő generációjától.
Az MKKSZ elnöksége megköszönve a felkínált lehetőséget, a jövő mellett döntött és ehhez ezúton is kéri olimpiai bajnokai és olimpikonjai megértését, hiszen ők is tudják, hogy -jó második nélkül nincsen jó első-!
