Kakas László, a Ferencváros egykori kapusa, mai kapusedzője az 56. születésnapját ünnepli. Az FTC Baráti Kör felhívta, hogy köszöntse és kérdezze őt, nem csak a mai munkájáról.
Ecséden született, 1972-ben ott kezdett aktívan futballozni, védeni. 1979-ben igazolt a Fradiba, 1983-ig összesen 62 NB I-es mérkőzésen védte a csapat kapuját. Ebből a korszakban kétszer válogatott is lehetett.
Pályafutása végén azonnal belekezdett az edzői szakmába, kapusokat oktatott és nevelt. 1990-93 között a BVSC-nél, 1993-95 között a Csepelnél, 1995-től 2008-ig az MTK-nál edzősködött, innen öltött újra Fradi-címeres melegítőt 2008-ban. Közben három alkalommal (1990-94, 1996, 2006) a magyar válogatott mellett is kapusedző volt.
– 1979-ben igazoltál a Fradihoz. Mit jelentett akkor ez neked? Miként élted meg ezt az időszakot?
– Már gyermekkoromtól Fradi-drukker vagyok, tehát azt az érzést, hogy 79-ben a Fradihoz kerülhettem, nem tudom szavakkal leírni. Így 30 év távlatából is hatalmas dolognak tartom, hogy a nevem szóba került a Fradinál. Én olyan nagyságok közé kerülhettem, mint Nyilasi, Ebedli, Mucha, Szokolai, Pogány, de még sorolhatnám a játékosokat. Amikor beléptem a Fradi öltözőjébe, akkor nekem óriási dilemmám volt, hogy miként köszönjek. Egy Martos Győző, egy Bálint László öltözött ott és nem tudtam, hogy magázzam, vagy merjem-e tegezni őket? Nekem maga a csoda volt találkozni is ezekkel az emberekkel. Én álmaim csapatába beléphettem és olyan labdarúgókkal találkozhattam, akiket tiszteltem és csodáltam. Ez egy különleges érzés és hatalmas megtiszteltetés volt a számomra.
– Milyen közönség volt az akkori Fradi mellett?
– Akkoriban még fa padok voltak a lelátón és 30-32.000 néző fért be. Általában egy meccsre 20-25.000 néző jött ki, de egy Honvéd, Dózsa, vagy jobb csapatok ellen 32.000-en is kilátogattak. Még a lépcsők is tele voltak nézőkkel, rajongás övezte a csapatot. Mikor vidékre mentünk, akkor is határtalan lelkesedés és öröm kísért bennünket. Csodás élmény volt, mikor a Fradi-buszról szállhattam le és föl, mindezt a Fradi melegítőjében. A Ferencvárosban lettem ismert, itt lettem aranyérmes, ezüstérmes, válogatott. Ezt nem lehet leírni, ez életem legszebb időszaka volt.
XLsport –
Forrás: www.ftc.hu
