Kárai Kázmér kapta a Monspart Sarolta-díjat

SM/MTI
2023. december 4. hétfő. 16:26

Egykori és mai tájfutók, a szövetség vezetői, Monspart Sarolta volt munkatársai azért gyűltek össze a Magyar Sport Házában hétfőn, hogy emlékezzenek az 1944. november 17-én született és 2021 áprilisában elhunyt kiváló sportemberre, a futás és a gyaloglás hirdetőjére.

Kovács Balázs, a szövetség elnöke arról beszélt, hogy idén másodszor adják át a Monspart Sarolta-díj a tájfutásért emlékplakettet, amellyel azokat a külső segítőket ismerik el, akik sokat tesznek a sportágért, kiállnak a tájfutásért.

„Nemzetközi elismertségünket Monspart Saci alapozta meg az 1970-es években, majd szövetségi kapitányként is szolgálta szeretett sportágát. Legenda volt, aki örülne, ha látná a mai versenyzők, az utódok sikereit” – mondta az elnök, majd kiemelte, hogy a Monspart-korszak után is volt meghatározó egyénisége a tájfutásnak, például az eseményen is jelen lévő, kétszeres világbajnok Oláh Katalin. Manapság pedig a juniorok szállítják a remek eredményeket – tette hozzá az elnök.
Ezt követően egy kisfilm idézte fel Monspart Sarolta életét, pályafutását, majd Lévay Viktória színésznő emlékezett a legendás sportolóra.

„Sajnos csak kevés idő adatott meg nekünk, de így is meghatározó szerepet játszott az életemben Saci. Mindig szerettem futni, de az ő irányításával, segítségével voltam képes arra, hogy túl a negyvenen lefussam a maratoni távot. Ma is, ha a Nyugati pályaudvarnál járok, eszembe jut, hogy mindig itt biztatott minket egy-egy futóversenyen” – mondta Lévay Viktória.
Feledy Péter megosztott néhány emléket feleségéről, Monspart Saroltáról, majd Oláh Katalin átadta az idei díjat Kárai Kázmér futóedzőnek, aki sok tájfutó, így az ő fizikai felkészítését segítette.

„Ötvenhárom éven át tartott a kapcsolatunk Sacival, még versenyző korunkban ismertük meg egymást. Szövetségi kapitánysága idején a tanítványaim révén álltunk kapcsolatban. Saci felkészítését is mindig atlétaedzők segítették. Amikor Oláh Kati lett a tanítványom, azt mondta, vigyázzak rá, mert nagy kincs ez a lány” – emlékezett vissza Kárai Kázmér.

Írta a Magyar Hírlap