A korosztályos kézilabda-válogatottak mellett dolgozó szövetségi edzők a sajtóból értesültek arról, hogy az esetlegesen 2017-től életbe lépő sportági szabálymódosításokat a nyári utánpótlás-világversenyeken tesztelnék. Egyértelmű, hogy a jelentős átalakulást hozó változtatások zavart okozhatnak a játékban.
reb • A Nemzeti Sport csütörtöki számában, továbbá az online felületen is beszámolt az információkról, amelyeket Andorka Sándortól, az európai szövetség (EHF) versenybizottságának tagjától kapott. Ezek szerint a nemzetközi szövetség (IHF) játékvezetői bizottság szabályváltoztatásokat kezdeményezett. Az új előírások a játék tisztaságát, a kirívó szabálytalanság és a sportszerűtlenségek megelőzését szolgálnák. A tervek szerint kizárólag akkor vezetnék be ezeket 2017-től, ha a gyakorlatban is beválnak, és a sportág is befogadja őket.
Ezeken változtatnának:
– Sérülés, ápolás: ha sérülés miatt meg kell szakítani a játékot és a pályán ápolják a sérültet, az ápolást követően el kell hagynia a játékteret, majd csapata következő három támadásánál nem léphet pályára
– Passzív játék: a bíró passzív játékra figyelmeztető felemelt karja után legfeljebb nyolc passzra van lehetősége a támadó csapatnak, hogy lövéssel fejezze be az akciót, és ha a labda lepattan a védőkről, akkor sem kezdődik elölről a passzok számolása
– Kék lap: az utolsó percben elkövetett szándékos szabálytalanságért nemcsak kizárás jár, a vétlen csapat büntetőt is dobhat, a játékvezetőknek pedig ilyenkor fel kell mutatniuk a bevezetendő kék lapot
– Kapuscsere mezőnyjátékosra: bármikor játszhat hét mezőnyjátékos (kivéve ha a csapatból éppen kiállítottak), és nem kell használni a megkülönböztető kapusmezt, viszont nem is léphet be senki a „hetek” közül a kapuelőtérbe, hogy védjen
– Négy bíró: szintén kísérleti jelleggel a dán bajnokságban az ősztől négy játékvezető dirigálná a mérkőzéseket
Az idézett cikk szerint már nyáron, az U21-es és U19-es férfi világbajnokságon, illetve az U19-es leány Európa-bajnokságon elérkezhet a puding próbája, ezeken a világversenyeken tesztelnék a szabályozást.
És itt van a bökkenő!
Az érintett szövetségi edzők (az U21-es együttes nem kvalifikálta magát a vb-re), azaz Kiss Szilárd U(19-es leányok) és Gyurka János (U19-es fiúk) csak ma hallott a határozatról.
„Csak a Nemzeti Sportból értesültem először ezekről a tervekről, kollégám, Kiss Szilárd pedig tőlem tudta meg – mondja Gyurka. – Nem is tudok komolyan és érdemben nyilatkozni a tervezett változtatásokról, hiszen így, szárazon ugyan lehet véleményt formálni, de nem biztos, hogy az később megállja a helyét.”
Hasonlóan gondolja Kiss is, azaz valójában a játékban derül ki, hogy az új regulák mennyire váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Előfordulhat, hogy a társaság a szenvedő alanya lesz a megváltozott rendszernek, ahogyan az is, hogy jól jár vele. A leányválogatott mestere szerint ráadásul több érintett kérdés valóban hosszabb ideje okoz gondot a sportágban.
Gyurka szerint ahhoz, hogy megfelelően felkészüljenek az új szellemben zajló játékra, a kérdéses elemeket előbb az edzőknek és játékosoknak is értelmezniük kell.
És persze beépíteni a felkészülésbe.
Noha a fiatalok gyorsan tanulnak, egyik napról a másikra nem lehet elsajátítani a kísérleti szabályokat. Azaz, amennyiben valóban élesben tesztelik a változtatásokat, az könnyedén zavart okozhat az utánpótlás-eseményeken, így a közelgő világversenyeken is.
A kapitányok elmondása szerint a hazai szövetség illetékesei ma érdeklődnek arról, hogy mire számíthatnak a fiúk Jekatyerinburgban, a lányok pedig Valenciában.
