Kesztyűvel a zongoránál

Merészen adja, de bátran állja is a pofonokat Lakotár Hanna, aki nemcsak kőszegi klubjának, hanem az egész magyar női ökölvívásnak is az egyik nagy ígérete. A MOL Új Európa Alapítvány által támogatott, 16 éves leány boksztudásának köszönhetően már két junior Európa-bajnoki bronzérmet is a magáénak vallhat, ám ezzel korántsem éri be: tavasszal korosztályos kontinensbajnok akar lenni, távolabbi célja pedig az olimpiai részvétel.

A Fitt-Boksz Ökölvívó Egyesület 16 esztendős versenyzője, Lakotár Hanna legutóbb akkor hallatott magáról, amikor a lengyel nemzetközi viadalon, a gliwicei Silesian Openen megnyerte az 52 kg-os súlycsoportot. Az első helyhez két győzelem szükségeltetett, s Hanna a szorítóban egyik ellenfelével sem bánt kesztyűs kézzel.

„Már kiskoromban lejártam az edzőterembe, ahová apukámat kísértem el. Nyolcéves lehettem, amikor először kesztyűt húztak a kezemre, azóta nincs megállás” – idézi vissza a kezdeteket, megemlítve, hogy annak idején fiúkkal is gyakorolt. Elmondása szerint két-három éve veszi igazán komolyan az ökölvívást, mert bár egy időben úszott is, és a zongorázás szintén rendszeres elfoglaltságot jelentett neki, mára a boksz maradt meg.

„Az úszásnak teljesen vége, de a zongora elé azért olykor le-leülök manapság is, de már csupán kikapcsolódásképpen” – magyarázza a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium 10. osztályos, sporttagozatos tanulója, akiről osztálytársai és tanárai is jól tudják, hogy kiváló bokszoló.

„Az első versenyem 2014-ben volt, a serdülők között, s nagyon jól indult a pályám, mert rögtön első lettem” – folytatja a múltidézést, nem felejtve megemlíteni, hogy azóta mindennap van legalább egy tréningje, olykor kettő is, a válogatott edzőtáboraiban pedig a napi háromszori edzés a szokásos penzum. Szereti és bírja is a „kiképzést”, az eredmények pedig visszaigazolják, hogy jó úton jár. A karrierjében szilárd családi háttér segíti.

„Szorgalmas, sokra hivatott fiatalról van szó, aki nagy ívben halad felfelé a sportolói pályáján. Hogy meddig juthat el bokszolóként? Ha semmi zavaró tényező nem szól közbe, a tehetsége, a képességei alapján sokra viheti. Erőssége az ereje, hatalmasakat üt, amellett technikás, remek az ütemérzéke. Fejben kell még javulnia, amihez idő kell” – említ szakmai érveket is Varsányi Áron, a kőszegi egyesület elnöke, egyben vezetőedzője.

„Igazából mindenben javulnom kell, így technikailag is, és meccsrutint kell szereznem, vagyis sok mérkőzésre van szükségem, hogy elérjem a céljaimat. Hogy mik azok? Rövidebb távon az, hogy két bronz után arany kerüljön a nyakamba a korosztályos Eb-n, a távolabbi, de a legfőbb pedig az, hogy eljussak az olimpiára” – így Lakotár Hanna.

Ami azt illeti, igazán ráférne a magyar bokszra, azon belül az idehaza bő két évtizede létjogosultságot kapott női szakágra az olimpiai siker, már csak azért is, mert az eddigi két alkalommal a mieink nélkül zajlott az ötkarikás ökölvívótorna. Tokióban 2020-ban talán éppen Lakotár Hannával kezdődik a sportág új fejezete – magyar részvétellel és magyar éremmel. (Jancsó Kornél, utanpotkassport.hu)

Forrás: www.boxing.hu – RSS