A Tatabánya rutinos kézilabdázója, Balogh Zsolt elismeri, hogy harmadik számú jobbátlövő lett a válogatottnál, de készen áll megküzdeni a helyéért.
Balogh Zsolt. Fotó: IHF
Ezúttal sincs ott a férfiválogatott keretében a Grundfos Tatabánya jobbátlövője, Balogh Zsolt, aki különböző okok miatt az Eurokupa mind a hat fordulóját kénytelen volt kihagyni. A nemzeti csapatban 67 mérkőzésen 212 gól szerző rutinos kézilabdázót sokáig lágyékhúzódás hátráltatta, igaz, a januári világbajnokságon nem emiatt jutott neki kevesebb szerep. Az egyiptomi tornán ugyanis csak huszonöt percet töltött a pályán, de így is 11 gólt szerzett, továbbá kiosztott három gólpasszt is.
A szegedieket hét esztendő után, 2019 nyarán elhagyó 32 éves játékosnak
a mostani idényben nemcsak a sérüléssel, a pandémiával, hanem a klubot a mai napig fenyegető gazdasági nehézségekkel is szembe kell néznie.
„Felemás érzésekkel jöttem haza Egyiptomból, mert a válogatott ugyan kiválóan szerepelt a vébén, az én teljesítményemet viszont nehéz értékelni – mondta a Nemzeti Sportnak Balogh Zsolt, aki a franciák elleni negyeddöntőben »hidegen« szállt be a padról, majd miután bevágta a hetesét, a visszafutásnál a combjához kapott. – Ancsin Gábor és Máthé Dominik csúcsformája miatt semmi sem indokolta a váltást, ezzel tisztában voltam, mégis több játéklehetőségre és kicsivel jobb kommunikációra számítottam.
Amikor a fiatalítás elkezdődött, tudtam, előbb-utóbb rám kerül a sor, ám nem gondoltam, hogy ez ennyire nehéz lesz, ennyire megvisel.
Azóta sikerült elrendezni magamban, hogy harmadik számú jobbátlövő lettem – jelenleg ez a realitás . Mindenesetre nem adom fel, megharcolok a helyemért a csapatban, mert a jövő évi, részben hazai Európa-bajnokságon mindenképp szeretnék ott lenni. Hogy itthon mekkora feladatot szán nekem a szakmai stáb, az a jövő zenéje.”
Két hónap után szűnt meg a fájdalom, ezért mostanra már teljes értékű munkát végez Balogh, akinek a visszatérése előtt a Tatabánya kiesett az Európa-ligából, mégpedig nem is akárhogyan, mind a tíz mérkőzését elveszítve. A példátlanul rossz nemzetközi szereplés egyik oka, hogy a gárdát tavaly októberben letarolta a koronavírus-járvány, két kivétellel mindenki megbetegedett, sokan hosszú ideig nem tudtak felgyógyulni, a másik ok pedig, hogy a klubnak továbbra is vannak pénzügyi gondjai. Mindezek ellenére az NB I-es mezőnyben a legkevesebbet játszó Bányász felkapaszkodott a harmadik helyre, még úgy is, hogy egy-két váratlan vereség közbejött.
„A Covid rányomta bélyegét a teljesítményünkre, és az sem mellékes, hogy folyamatosak a csúszások, tartozások
– folytatta Balogh Zsolt, aki decemberben egyike volt azoknak, akik megkongatták a vészharangot az egyesületnél. – Megzavarja az ember fejét, ha semmi biztosat nem hall a jövőjével kapcsolatban. A világbajnokság után Egerben ki is kaptunk, ami nagyon kellemetlen volt, ám ezt és a Ferencváros ellen elbukott hazai meccset leszámítva hoztuk a kötelezőt. Az év elején még nagyon távolinak tűnt a dobogó, most viszont már ott vagyunk a harmadik helyen, megint a saját kezünkbe vettük a sorsunkat. Ha a végén meglesz a bronzérem, összességében sikeres idényen leszünk túl. Sokat várunk az új sportcsarnok megépítésétől, hátha ez a szponzorok kedvét is meghozza. A vezetők szeretnék egyben tartani a társaság kilencven százalékát, ehhez azonban nekünk, játékosoknak is áldozatot kell hozni – jelenleg erről folynak a tárgyalások.
Azt nekik kell eldönteni, hogy érdemes-e kilépni újból a nemzetközi porondra, annak semmi értelme, ha tovább nyújtózkodunk, mint ameddig a takarónk ér,
és az sem jó, ha úgy veszünk részt az Európa-ligában, hogy csak legyünk túl rajta. A tízből semmivel csak ártottunk magunknak, mentálisan nagyon megviselt minket ez a sok vereség.”
A szegediekkel EHF-kupát, bajnokságot és Magyar Kupát nyerő Baloghot mindig meglepi az a sok szeretet, amelyet volt játékostársaitól és a Tisza-parti szurkolóktól kap. A Magyar Kupa negyeddöntőjében ráadásul éppen a csongrádiakkal került össze a Tatabánya, amely végül meglehetősen könnyen kikapott a későbbi ezüstérmestől. A lefújást követő interjú a régi emlékek miatt eléggé érzelmesre sikerült: „Ahogy a szegedeiek viszonyulnak hozzám, mutatja, hogy sikerült valamit letennem az asztalra. Bármi történjen, mindig szívesen emlékszem az ott eltöltött hét évre.”
Mikler Roland stabilan tartja helyét a legjobbak között (MTI/Ujvári Sándor)
A MAGYAR KERET AZ EUROKUPA 5–6. FORDULÓJÁRA
Kapusok: MIKLER Roland (MOL-Pick Szeged), SZÉKELY Márton (FC Porto, portugál)
Jobbszélsők: BUJDOSÓ Bendegúz (Ferencváros), RODRÍGUEZ ÁLVAREZ Pedro (Balatonfüredi KSE)
Jobbátlövők: LEIMETER Csaba (PPD Zagreb, horvát), MÁTHÉ Dominik (Elverum, norvég)
Irányítók: HANUSZ Egon (Csurgói KK), LÉKAI Máté (Telekom Veszprém)
Beállók: BÁNHIDI Bence (MOL-Pick Szeged), ROSTA Miklós (MOL-Pick Szeged), SIPOS Adrián (Grundfos Tatabánya), TOPIC Petar (Balatonfüredi KSE)
Balátlövők: BODÓ Richárd (MOL-Pick Szeged), LIGETVÁRI Patrik (Telekom Veszprém), SZITA Zoltán (Orlen Wisla Plock, lengyel)
Balszélsők: BÓKA Bendegúz (Balatonfüredi KSE), KOVACSICS Péter (Ferencváros)
Szövetségi kapitány: Gulyás István
Edző: Chema Rodríguez
Csapatvezető: Nagy László
AZ EUROKUPA PROGRAMJA
5. FORDULÓ
Április 28., Antequera: Spanyolország–Magyarország (Tv: M4 Sport)
6. FORDULÓ
Május 1., Veszprém: Magyarország–Horvátország (Tv: M4 Sport)
Az állás: 1. Magyarország 6 pont (4 mérk.), 2. Horvátország 4 pont (2 mérk.), 3. Spanyolország 2 pont (3 mérk.), 4. Szlovákia 0 pont (3 mérk.)
(nso.hu)
