Mi van veled, tekesport? – teheti fel a kérdést a sportkedvelő. Nem minden ok nélkül, hiszen az utóbbi években mintha illegalitásba vonult volna a hajdan sokkal szebb napokat látott sportág. Pedig Németh Lajos elnökségi tag megkeresésünkre gyorsan leszögezi: továbbra is a világ élvonalába tartozunk mind felnőtt-, mind utánpótlásszinten.
Nagy-Pál Tamás • Továbbra is a világ élvonalába tartozik a hazai tekeutánpótlás, a helyzete mégsem túl rózsás.
Mit hoz a jövő?
„Az olimpiai, illetve a kiemelt nem olimpiai sportágak után mi vagyunk idehaza a legeredményesebbek. De sajnos kétségtelen tény: kikerültünk az érdeklődés látószögéből. Ennek nyilván az is az oka, hogy a tekében nem rejlik különösebb reklámlehetőség. Emiatt anyagilag sem vagyunk a topon, nincsenek szponzoraink, nagyon nehéz a klubokban az élet” – jelentette ki.
Németh elmondása szerint régebben az egyesületek működését azok a kisvállalkozások támogatták, amelyek később alaposan megsínylették a gazdasági válságot, így kiszálltak a sportágból. „Az állami dotációnk most nyolcról tizenkét millió forintra emelkedett. Ezt nagyon szépen köszönjük, de sajnos édeskevés ahhoz, hogy megfelelő szinten dolgozzunk. Elég, ha csak annyit mondok, az edzőképző-tanfolyam majdnem háromszázezer forintba kerül, de egyáltalán nem térül meg, hiszen az egyesületek nem tudnak fizetett edzőket alkalmazni” – érvelt.
Pedig szép eredmények tényleg akadnak: tavaly például az U18-as férfi és a mix tandemcsapat is bronzérmet szerzett a világbajnokságon. „Ráadásul az U23-as korosztályunk még ennél is erősebb, világklasszis játékosaink vannak. Nemcsak csapatban, de egyéniben is nagyon komoly reményekkel várják a korosztályos világbajnokságot. A mostani U18-asok egyelőre csak a középmezőnyben találhatók, de még van idejük fejlődni, hiszen csak jövőre lesz vébé” – így Németh.
Ezeknek a játékosoknak a nagyobb részét a legkisebb műhelyek nevelik ki, amelyek a megyei bajnokságokban és az NB III-ban versengenek. Az ügyesebb gyerekek aztán átkerülnek a Szuperligában szereplő klubokba, s kötelező korosztályos gárdát versenyeztetniük, így alakul ki a 22 csapatos kiemelt bajnokság.
„Ezek a fiatalok a felnőttekkel utaznak, illetve közvetlen előttük játszanak. Jelenleg egyébként nem tudok olyan műhelyt említeni, amely meghatározná a hazai tekeéletet. Ez nagy baj. Szükségünk lenne utánpótlásközpontokra, s persze törekszünk is ilyen bázisok kialakítására. Ha sikerülne plusz támogatáshoz jutnunk, akkor az összeget azonnal erre a célra fordítanánk. Anélkül azonban nem megy, hiszen egyetlen világbajnoki színvonalú, elemes pálya kivitelezése bő húszmillió forintba kerül. De ha a gyerekek nem ilyenen gyakorolnak, komoly hátrányba kerülnek, már más technikát kell alkalmazni a modern pályákon, mint a régieken” – kesereg az elnökségi tag, aki abban bízik, hogy talán éppen ez az írás fordíthatja a figyelmet ismét a hajdanán mifelénk oly népszerű tekesport felé.
