Az MLSZ a Budapest Honvéd akadémiáját az elmúlt öt év legeredményesebb utánpótlás-nevelő műhelyének rangsorolta. A Magyar Futball Akadémia csapatai a nemrég befejeződött szezont is kiemelkedően zárták, az U15-ös együttesük bajnoki címet, másik három korosztályos csapatuk ezüstérmet szerzett. Az akadémia képzéséről annak általános igazgatójával, Herczeg Vincével beszélgettünk.
Majer Dániel • Elismerésre méltó szezonon van túl a Magyar Futball Akadémia. A Honvéd utánpótláscsapatai kibérelték a dobogót a kiemelt korosztályos bajnokságokban, az U15-ösben arany, az U16-ostól az U19-esig ezüstérmet szereztek. Ez a teljesítmény is hozzájárult ahhoz, hogy az MLSZ a klub akadémiáját az elmúlt öt év legeredményesebb műhelyeinek sorában az első helyre rangsorolta.
Az akadémia U15-ös bajnokcsapata • Forrás: honvedfc.hu
„A nálunk fejlettebb futballkultúrával bíró országok képzési rendszerét követjük, holland szakmai igazgatóval dolgozunk. Célunk, hogy minden játékosunk magas technikai képzést kapjon, mindkét lábát megfelelően használja. Addig gyakoroltatunk egy-egy technikai elemet, amíg nem lesz tökéletes. Hangsúlyt helyezünk az életkori sajátosságokra, és az is fontos, hogy jó hangulatú, vidám, mégis dolgos edzések sorával tegyük” – mondta Herczeg Vince, az akadémia általános igazgatója, aki hozzátette: a modern technikai eszközök használata sem idegen tőlük.
A klubban eddig az U7-estől az U19-es korosztályig folyt a képzés, de ma már óvodás csoportokkal is foglalkoznak. „Természetesen ebben a korban még nem válogatunk a gyerekek között, itt inkább kiválasztódás zajlik. A cél, hogy minél több gyereket megfertőzzünk a sport szeretetével. Aztán hogy kiből mi lesz, atléta, kézilabdázó, öttusázó, vagy labdarúgó, lényegében majdnem mindegy, mi azért a saját sportágunkat preferáljuk.”
De hogy maradjunk a futballnál, a klub utánpótlásrendszerébe kerülő gyerekeket nagyjából 7-8 éves koruktól kezdik felkészíteni arra, hogy később a labdarúgást válasszák., a 10-12 éves korosztály számára regionális megfigyelő rendszert hoztak létre. „Mi főként a délpesti régiót tartjuk szemmel, partnerhálózatot alakítottunk ki különböző egyesületekkel, mint a Gloriett SE, ESMTK, Csepel Halászi Focisuli, de partnernek mondhatjuk Jászberényt és Orosházát is. Folyamatos kapcsolatban vagyunk, szakmai képzéseket tartunk, és tornákat rendezünk. A legjobbjaikból létrehozott partneregyesületi válogatott a Honvéd csapatával mérkőzhet meg.”
A MLSZ határozatának értelmében a jövőben regionális hálózatokra épül az ország utánpótlás-nevelése, 12 központ kialakításáról döntött a szövetség. A rendszernek az a célja, hogy lehetőleg egy tehetséges gyerek se vesszen el, folyamatos legyen a felfelé áramlás, a kijelölt centrumok pedig, megfelelő szakmai munkával, minél több játékost neveljenek a felnőtt labdarúgásnak. Budapesten négy központ alakul, azok egyike a Honvéd akadémiája. Cél továbbá, hogy országos lefedettség jöjjön létre, fehér foltok nélkül. Az akadémiák ne egymástól raboljanak játékosokat, hanem valódi játékosmegfigyelés és tudatos kiszemelés történjen.
Dolgos hétköznapok • Forrás: index.hu
Az U14-es korosztálytól országos hálózatban dolgozik a klub, az U16-osok pedig már akadémistáknak mondhatják magukat. „Az akadémiára azok kerülnek, akikben látjuk azt a potenciált, hogy később az NB I-ben és nemzetközi szinten is megállják a helyüket.” A gyakorlati képzés mellett az elméletre is hangsúlyt fektetnek és nem csak a labdarúgás terén. Az akadémia az Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskolával áll kapcsolatban, az oktatás azonban nem ott, hanem a Bozsik Stadion területén található saját épületében zajlik. A játékosok iskolai teljesítményére kiemelten figyelnek. „Ha valaki egyest kap, azt délutánra én is tudom, és az edzője is . De szerencsére ilyen ritkán van, minden évfolyam átlaga négy fölötti, és van hat-nyolc, szinte kitűnő tanulónk.”
Az akadémisták labdarúgás utáni életére is gondolnak, emelt szintű ismereteket szerezhetnek angol nyelvből és anatómiából. Külön feladat a kommunikációs ismeretek bővítése. „A gyerekek többsége későbbi életét is sportban képzeli el. Több mint ötven százalék a felvételi arányunk egytemekre, főiskolákra, ahol sportmenedzsernek, testnevelőtanárnak, edzőnek, rekreációs szakembernek tanulnak. Az élettani és anatómiai ismereteiknek már az aktív pályafutásuk alatt is hasznát veszik, megértik a helyes táplálkozás fontosságát, tisztában vannak a testükben zajló folyamatokkal.”
A következő szezontól átalakul az utánpótlás-bajnokságok rendszere. Mostantól a legjobb nyolc akadémia, műhely csapata küzd egymás ellen az élvonalban U16-tól U19-ig. Az eredmény viszont csak a két fiatalabb korosztályban számít majd, az U19-es bajnokságból az esik ki, aki az U16 és U17 együttes eredményeit figyelembe véve a legkevesebb pontot gyűjti. A feljutásról az U17 bajnoki címe dönt. A változtatás célja, hogy a legidősebb korosztályban már minden a játékosok felnőttcsapatba áramoltatásáról szóljon.
„Számunkra ez különösebb változást nem jelent, remélhetőleg ezután is az első helyekért fogunk harcolni. Viszont magam is kíváncsian várom, hogyan valósul majd meg azoknak a játékosoknak a felfelé áramlása, akik nem tudnak a legmagasabb osztályban játszani, holott a képességeik alapján ott lenne a helyük. Ezeket a labdarúgókat árgus szemekkel fogjuk figyelni. Akárcsak a fiatalabbak esetében a regionális hálózatban, itt is a saját nevelés élvez előnyt, kicsit a felnőttmezőnyben tapasztalható légiós-nem légiós kérdés mintájára. Fontos a jó szereplés a különböző korosztályos bajnokságokban, de a legfontosabb mutató, hogy hány játékost tudunk feladni az első csapatba.”
Cél a nagycsapat • Forrás: mork.rangado.hu
A Honvéd-akadémia sikerének titka az, hogy a játékosokat minél fiatalabb korban kipróbálják az eggyel magasabb korosztályban és az NB III-as felnőttcsapatban. „Az U19-ben, akárcsak eddig, jövőre is a korhatárnál egy évvel fiatalabbak kapnak lehetőséget. Igyekszünk minél előbb kipróbálni őket a felnőttek között, mert azt szeretnénk látni, hogyan alkalmazkodnak a gyorsabb játékhoz, a nagyobb küzdelemhez. Teljesen mást jelent hibázni az utánpótlásban, mint a felnőttek között. Nálunk még szabad hibázni, hiszen az is mutat valamit, és lehetőség a korrekcióra. Fontos, hogy ugyanazt a hibát ne kövesse el ismét. Büszkék vagyunk arra, hogy a Honvéd első csapata a magyar mezőnyben a legtöbb, európai összehasonlításban pedig a 14. legtöbb saját nevelésű játékost alkalmazza.”
Arra is figyelnek, hogy azokra a posztokra, amelyekre játékost tud adni a közeljövőben az akadémia, ne igazoljanak fiatalt más csapatból. Ilyenkor rövid távú megoldásként olyat hoznak, aki mellett a kikerülő fiatal beleszokhat a felnőttritmusba, később pedig stabil csapattaggá válhat.
