Kölykökből férfiakat nevelt Benedek Tibor

Mint ismert, a szövetségi kapitányként 2013-ban világbajnoki címet szerzett Benedek Tibor hétfőn bejelentette, a vízilabdával kapcsolatos minden tevékenységtől visszavonul. Tegnap már ki is jelölték utódját az UVSE férfipólósainak élén egykori játékostársa, Vincze Balázs személyében. Ezzel azonban még koránt sincs vége a Benedek-sztorinak, fiatal játékosai vallanak a Magyar Nemzetnek a Mesterről, aki nemcsak klasszis pólósokat nevelt a srácokból, hanem – ami talán fontosabb – derék embereket.

Benedek Tibor (MTI Fotó: Kovács Anikó)

Papíron nem történt egyéb, mint hogy az öt olimpián szerepelt, háromszoros ötkarikás aranyérmes játékos, minden idők egyik legnagyobb pólósa nem újítja meg a szezon végén lejáró, 2016-ban kötött szerződését. Papíron. A valóságban azonban olyan szakmai és emberi örökséget hagy maga után az ob I meglepetéscsapatánál, az UVSE-nél, amiből ifjú növendékei vízilabdás, sőt akár földi pályafutásuk végéig táplálkozhatnak.

– Jómagam két évet dolgoztam a Mester keze alatt – beszélt Benedek Tiborról egyik legtehetségesebb tanítványa, a 2001-es születésű Vigvári Vendel, aki öccsével, a két évvel fia­talabb Vincével együtt akkora talentum, hogy hovatovább a Varga fivérekkel, Dániellel és Dénessel emlegetik őket egy napon. – A reggeli edzések nagyon megmaradtak bennem. 2018 nyarán elmentem Kaliforniába pólózni, csak a nyár végén érkeztem vissza, és akkor a Balatonban gyakoroltunk, a Mesterrel ketten lődöztünk Bisztricsányi Dávid kapujára. Még akkor is nagyon tudott.

Benedek együtt pólózott az Újpestben Vendel édesapjával, így a családban abszolút nem volt ismeretlen a legendás játékos, ennek ellenére a fiatal sportoló alaposan meg volt illetődve az első olyan edzésen, amikor Benedek foglalkozott vele.

Legendákat hallottam az edzésmoráljáról, aztán később, 2013 után az ő szövetségi kapitányi sikerein nőttem fel. Fura érzés volt, hogy egyszer csak a példaképem lett az edzőm, de aztán ez a megilletődöttség elmúlt, mert rövid idő alatt bensőséges kapcsolat alakult ki a Mester és játékosai között, beleértve engem is – folytatta a tehetséges, kapásoldali pólós. – Hogy mi a Mester titka? Nehéz ezt megfogalmazni. Fantasztikusan erős egyéniség, aki mellett nem lehet csak úgy elmenni. Egyszerre vicces és sziklakemény. Nekem korábban is remek edzőim voltak, de a Mester alatt állt össze igazán a játékstílusom, az utóbbi két évben a jó alapokat remekül szintetizálta, igen, ő gyúrt engem azzá, ami most vagyok. Nekem szinte a második apám, és biztos vagyok benne, hogy ezt a kapcsolatot ezentúl is fenntartjuk.

Konarik Ákos hasonló szintű tehetség, mint a vele egyidős Vigvári Vendel, ő is a kapásoldalon ontja a gólokat, és hasonlóan szép jövő előtt áll, mint barátja, akivel 2018 nyarán kint játszott Kaliforniában.

Példaértékű az, amit a Mester itt az UVSE-nél megvalósított. Két és fél éve kerültem ide a Vasastól, és hogy mekkora edző Benedek Tibor, arra egy példa: Korbács Gábornak, a balkezes játékosunknak fél éve még csak egyetlen ajánlata volt, most pedig, a minap öt helyről is megkeresték. Ez az ugrás­szerű fejlődés egyedül a Mesternek köszönhető – méltatta edzője szakmai nagyságát Ákos. (Korbács Instagram-profilján egyébként a legfrissebb bejegyzés Benedeket ábrázolja, a következő szöveggel: Grande Mister.) – Alázatot, kitartást tanultunk tőle, mindig ott maradtunk edzés után kapura lőni, a Mester addig sohasem ment haza, amíg az utolsó játékos el nem hagyta az uszodát. Ilyen apróságokban mutatkozott meg a nagysága, szívét-lelkét beletette a pólóba. Most törvényszerűen szétszéled a csapatunk, sokan felnőtt gárdákba kerülünk, de a Mester útravalója örökre velünk marad. Neki köszönhetően váltunk kölykökből felnőtt férfiakká.

(mno.hu/Ch. Gáll András)