Méltóan emlékezett a napokban elhunyt csodálatos Albert Flóriánra a magyar labdarúgó válogatott. Igaz, az ellenfél nem tartozik az erősebbek közé, de a magyar csapat egyes megvillanásai bíztatóak a jövőt illetően.
Magyarország – Liechtenstein 5-0 (2-0)
Puskás Ferenc Stadion, 30 000 néző. V: Pavel Cristian Balaj (román)
Magyarország: Bogdán Ádám (Király Gábor) – Lázár Pál, Korcsmár Zsolt (Vanczák Vilmos), Juhász Roland, Kádár Tamás – Gera Zoltán (Czvitkovits Péter) Hajnal Tamás (Koman Vladimir), Tőzsér Dániel (Elek Ákos), Dzsudzsák Balázs – Feczesin Róbert, Priskin Tamás (Németh Krisztián).
Gólszerző: Priskin Tamás (2), Dzsudzsák Balázs, Koman Vladimir, Feczesin Róbert.
A nagy visszatérések mérkőzésének is nevezhetnénk a találkozót, hiszen a magyar válogatottban több olyan játékos is lehetőséget kapott, akik hosszú ideje nem ölthették fel magukra a címeres trikót. Ennek objektív okai is voltak, mert Gera Zoltán sérülése miatt hiányzott az elmúlt félévben. Az viszont megkérdőjelezhető volt, hogy miért nem kapott korábban lehetőséget Egervári Sándor szövetségi kapitánytól Tőzsér Dániel, aki belga klubjának meghatározó játékosa. Feczesin Róbert is lövi a gólokat klubcsapatában, őrá is előbb gondolhatott volna a kapitány.
Jobb később, mint soha mondás érvényesült most, mert az „elfelejtett” visszatértek, és nem okoztak csalódást. Az ismét kezdőben pályára lépő Priskin húsz perc alatt kétszer is betalált az ellenfél kapujába. A második gólja előtti mozzanat külön említést érdemel, mert Tőzsér úgy lőtt, ahogy kevesen tudnak. A vendégek kapusa képtelen volt megfogni a labdát, Priskin máris ott volt, és kihasználta a lehetőséget. Magabiztos volt a magyar csapat, de a folytatásban kissé elhalványult, és az első játékrészben már nem született újabb gól.
A második félidőt is álmosan kezdte válogatottunk, ám a cserék után lendületesebb lett a csapat, újabb két találat következett, és a méltatlankodó szurkolók újból ünnepeltek. Ekkor már csak az volt kérdéses, hogy milyen lesz a különbség. Az utolsó pillanatokban tovább nőtt az előny, a három év után ismét válogatott Feczesin Róbert megszerezte válogatottunk ötödik gólját.
Szebben nem is búcsúzhatott volna a válogatott hazai környezetben ettől az évtől, a végig kitartó szurkolóktól, és Albert Flóriántól. A fölényes győzelem nem szabad, hogy megtévesszen bárkit is, hiszen az ellenfél a gyengébb erőt képviselő válogatottak közé tartozik. Az mindenképpen dicséretes, hogy bebizonyosodott, most már minden posztra található több bevethető
