Gyors, pontos, célratörő. Ez ötlött fel bennem, amikor először találkoztam a Krav-Magával. A harcművészeti irányzat művelői nem cifrázzák túl, a lehető legegyszerűbb, de leghatásosabb módszert alkalmazzák az őket érő támadás kivédésére.
Az Izraelből származó önvédelmi és taktikai rendszer hosszú évek tapasztalataira épül, s ma már a világ számos országában az elit kommandók, hadseregek, rendőrségek, testőrképző cégek gyakorlati oktatásának szerves részét képezi, de a magyar különleges alakulatoknál is évek óta használják a bevetések során.
A Krav-Maga hazai térhódítása Tal Kvores izraeli instruktor első, hat évvel ezelőtti magyarországi edzéseivel kezdődött, de a harcmodort igazán Frei Tamás négy éve készített dokumentumfilmje tette széles körben ismertté. Népszerűsége gyorsan nőtt s azóta egyre másra alakulnak a klubok az országban. Megítélése szempontjából az sem jelent hátrányt, hogy a közszolgálati tévén futó, Tűzvonalban című magyar sorozat akciójeleneteiben is leginkább ez a harcművészet jelenik meg. De nem csak a magyar filmgyártás fedezte fel magának a Krav-Magát, Hollywoodban is egyre népszerűbb az irányzat. Rajongói és gyakorlói közé tartozik Angelina Jolie, Jennifer Lopez és Brendan Fraser.
De mi is a Krav-Maga, honnan származik ez a sallangmentes, végletekig lecsupaszított önvédelmi rendszer? A héber szó közelharcot jelent, s n
em meglepő módon itt is egy magyar ember áll a történet háttérben. Az 1910-ben, Budapesten született Imi Lichtenfeld Izrael állam megalakulása után húsz éven keresztül vezette a testnevelés- és Krav-Maga oktatást a védelmi erőknél. Ekkor építette fel és tökéletesítette különleges önvédelmi és közelharc rendszerét, melynek célja az egyén önvédelmi készségeinek kifejlesztése. Lichtenfeld 1978-ban megalapította az Izraeli Krav-Maga Szövetséget, így gyakorolhatóvá tette civilek számára is az eleinte csak rendvédelmi szerveknél alkalmazott technikákat. A 90-es évek elején megalakult a nemzetközi szövetség, s a harcművészeti ág világhódító útjára indult.
– A Krav-Maga magába foglalja azokat a közelharc tapasztalatokon alapuló technikákat, taktikákat, melyek 
segítenek a helyes viselkedésforma kiválasztásában, hogy elkerülhessük vagy megoldhassuk az erőszakos támadások során fellépő helyzeteket – foglalja össze a lényeget Szabó Balázs, a magyarországi Krav-Maga oktatás egyik elismert képviselője. A Budapesten több csoportot is vezető tréner szerint nem szükséges más küzdősportban való jártasság, mielőtt valaki elkezdené a gyakorlást. – A technikák az alapvető reflexekre és ösztönös mozgásokra épülnek, így könnyen és viszonylag gyorsan tanulhatók. Maximális esélyt adnak akár egy nagyobb, erősebb ellenféllel szemben is – hangzik a logikus érvelés. – Erre a rendszer fejlesztésénél külön figyeltek, hiszen Izraelben a nők is ugyanúgy hadkötelesek, mint a férfiak.
Az edzések felépítésében is az egyszerűséget és a hatékonyságot tartják szem előtt. Az általános, majd a speciális bemelegítést követően a veszélyt elhárító fogások életszerű begyakorlása a cél, készségszintre fejlesztik az ütéseket, rúgásokat, feszítéseket. – A technikai repertoárt folyamatosan bővítjük, lépcsőzetesen építjük egymásra a mozdulatokat, míg azok végül egy komplex mozgásformává állnak össze. Egyszerre mindig csak annyit próbálunk megtanítani, amit képes befogadni a tanítvány. A tréningeken versenyhelyzet teremtésével minél nagyobb összpontosításra sarkaljuk a résztvevőket, akik különböző feladatokkal nehezített akadálypályákon mérhetik le, 
mennyire sajátították el a tanultakat – avat be a képzés módszertanába a 32 éves oktató.
A ruházatot sem spirázzák túl a Krav-Magások, egy fekete pólóval és egy tréningnadrággal már elkezdhetők az edzések. Később a felszerelés különböző védőeszközökkel bővülhet. Ahogy keményednek a feladatok, a sparring kesztyű és a szuszpenzor mellett előkerül a fej-, fog-, alkar- és sípcsontvédő, így a sérülésveszély semmivel sem nagyobb, mint más küzdősportágaknál.
A Krav-Magában való jártasságot különböző fokozatok jelzik. A felépítés hasonló a távol-keleti sportágak övvizsga-rendszeréhez. A tanuló hosszú évek szorgalmas munkájával – az öt kezdő-, majd öt haladó szint teljesítése után – tehet próbát a szakértői fokozat megszerzésére. Ez a kategória is ötlépcsős, a profi szakemberek az akár hat-hét órás gyakorlati vizsgát Izraelben abszolválják. A piramis csúcsa a három mesterfokozat, ám a megbecsülésnek ezt a különleges és nagyon ritka elismerését csak kevesek érhetik el, vizsgával nem megszerezhető, a címet csak adományozhatják.
De mitől lesz az életben előforduló veszélyhelyzetek során jól használható a Krav-Maga? Egy valódi támadás során a 
legtöbben -lefagynak", kitágulnak a pupillák, lemerevedik a test, menekülésképtelenné válik az inzultust elszenvedő. – A tréningek során a legéletszerűbben próbáljuk modellezni a várható stresszhelyzeteket, hogy ebben az állapotban is képes legyen cselekedni a megtámadott személy, s ki tudja választani a lehető legjobb védekezési megoldást – mondja Szabó Balázs. – Azt azonban kiemelném, a szükségesnél nagyobb erőszak alkalmazása itt sem megengedett, be kell tartani az önvédelemre vonatkozó törvényeket. A felkészítésnél a technika adott szintű elsajátítása után folyamatosan zavarjuk az érzékszerveket, hogy a tanuló hozzászokjon, s stressz alatt – akár félhomályban, a diszkókban használt stroboszkóp fényben, ordibálás, lökdösődés közben – is végre tudja hajtani a megfelelő fogásokat. Harmadik személy védelmére, a különböző eszközhasználat – kés, bot, pisztoly – elleni védekezésre, valamint több ellenfél ellen is felkészítjük a civileket, hiszen manapság ezekkel a támadásformákkal is szembesülhetünk a hétköznapokon.
A jelszó: mindent szabad, hogy túléld a támadást, s megvédd magad!
Szöveg: Balogh Zoltán
Képek: Kulifay Dániel
