Kropkó Márta a junior Európa Kupa versenyeken sorra nyerte az érmeket. Húszévesen már a felnőtt viadalokon indul, fiatal kora ellenére a világkupa sorozat állomásain figyelemre méltó eredményeket ér el.
– Édesapja, Kropkó Péter példája, aki tucatnyi hosszútávú és Ironman világverseny győztese, mit jelent?
– Kisebb koromban, amikor nem voltam ennyire érett, sokáig egyfajta nyomásként fogtam fel azt, hogy nekem is olyan jónak kell lenni, mint édesapámnak – emlékszik vissza Kropkó Márta. – Úgy gondolom, hogy külön emberek vagyunk, másra-másra vagyunk képesek. Már nem nyomásként élem meg mindezt, inkább a legtöbbet próbálom kihozni magamból és eltekinteni szüleim eredményeitől. Úgy érzem nagyon sokat változott a triatlon ahhoz képest, ahogy apa még versenyzett.
– Gyerekkorában, a sportágválasztásnál menyire befolyásolták a család hagyományai?
– Sokan azt gondolják, hogy három testvéremmel együtt azért választottuk a triatlont, mert apa és anya is ezt csinálta, pedig nem így van. Mi néptánccal kezdtük és úszással. Majd tizenéves koromban dönteni kellett. Jómagam, és testvéreim is teljesen szabad akaratunkból választottuk a triatlont. Mitagadás dönthettünk volna egyszerűbb sportág mellett is.
– Budapesten élnek. Hogyan sikerül a fővárosban megoldani az úszást, a futást és kerékpározást?
– Úszásban sokáig nem találtam a helyemet. Számos úszóklubban voltam, különböző okok miatt mindenhonnan el kellett jönni, de mindig önhibámon kívül. Jelenleg Öyüs Roland úszóedzővel dolgozok, jól megtaláltuk az összhangot. A Hegyvidék uszodában egy tanmedencében, és alkalmanként a Tüske uszodában edzek. Ismét fejlődik az úszásom, ami számomra jó hír. A futóedzéseimet edzőként édesanyám, Golubics Andrea irányítja, korábban ő is válogatott triatlon versenyző volt. Futni a Vasas pasaréti pályájára járunk. Köszönetet mondunk az egyesületnek, amiért Marci testvéremmel beengednek minket, arra való tekintettel, hogy olimpiai kerettagok vagyunk.
– Biciklis edzéseket hol tudnak tartani a város szívében?
– Rengeteget bringázunk bent, görgős kerékpáron. Azért csak bent, mert az utakon nem respektálják a bringásokat. Az autósok sokszor leszorítanak minket, centiméterekkel mellettünk kerülnek. Marcit tavaly el is ütötték. Testvérem meg is sérült, és a kerékpárja is. Igazából nem volt nagy sérülése, inkább azért volt kellemetlen az eset, mert egy héttel az Európa-bajnokság előtt történt.
– Hogyan oldják meg a szabadtéri biciklis edzéseket?
– Hetente két edzésre járunk ki közútra. Télen csak görgőzünk. Illetve meleg égövi edzőtáborba járunk.
– Még csak 20 éves, ám tavaly több világkupa versenyen is indult az Elite mezőnyben. New Plymouth-ban 21., Miyazakiban 23., Vina del Mar-ban a 30. helyen végzett. Mennyire nehéz az átállás junior k Korosztályból rögtön a felnőtt mezőnybe.
– Az Elite mezőnyben szakmailag jobb eredményeket érek el. Persze juniorban sok volt a dobogó, felnőttben egyenlőre ez távol van, ennek ellenére szakmai szempontból ezek sokkal jelentősebb eredmények. A szint össze sem hasonlítható a korosztályos versenyekkel. Mindig van több jó úszó, így van partnerem ebben a számban és kerékpáron is, így kedvezőbb helyzetből kezdhetem a zárószámot. Jobban szeretek az Elite mezőnyben versenyezni.
– Hogyan alakul az idei idénye?
Korán kezdődött számomra a szezon, február 25-én Montreálban az Arena Games-en indultam, majd április 8-án ugyanennek a versenysorozatnak a londoni döntőjében is rajthoz álltam, összesítésben a 12. helyen végeztem. Az Arena Gameseken kívül Új-Zélandon indultam Világkupán, ami nagyon jól sikerült a nehéz esős viharos körülmények ellenére. Most megint egy edzésblokk következik, amikor felkészülök a következő részére a szezonnak. Újabb versenyem Ibizán az Aquathlon világbajnokság lesz május elején, ahol testvérem Marci is indul majd. Sok világkupát tervezek, főleg az év második felében. Bali-n a World Beach Games-en is rajthoz akarok állni, oda a Magyar Olimpiai Bizottság visz ki. Mindent összevetve nehéz szezon lesz, de én szeretem a nehézséget, mert ebből lehet fejlődni.
– Többször említette, hogy olimpiai kerettag. Milyen esélyt lát a jövő évi játékokon való részvételére?
– Mindent megteszek a Párizsi kvalifikációért, de mivel nagyon fiatal vagyok, ha nem sikerül, akkor sem dől össze a világ, négy évem lesz Los Angelesre felkészülni.
(Kassai János)
Post Views: 2
