Három ifjúsági bokszoló ismerkedhetett Kubában a felnőttmezőnnyel és a helyi korosztályos válogatottal. A tengerparti futások elmaradtak, erős esőzés fogadta a Kovács László szövetségi kapitány vezette csapatot.
Nagy-Pál Tamás • Napsütéses tengerpart, méregdrága szivar és méregerős rum – első blikkre ezek jutnak az ember eszébe, ha kubai nyaralásról esik szó. Kivéve, ha bokszoló az illető. Ez esetben ugyanis a sportág nagyhatalmára, a dinamikus stílusra és – ha ráadásképp magyar válogatott az illető – az izomlázra, a rendszeres év eleji kőkemény felkészülésre gondol.
Szokásukhoz híven idén is Kubában kezdték az évet Kovács László szövetségi kapitány vezetésével nemcsak a legjobb felnőtt hazai bokszolók, hanem Kontrecz Márk, Kozák László és Tallósi Péter személyében három ifjúsági versenyző is. „Nem volt egyszerű a helyzetük, hiszen az év vége felé kicsit mindenki leeresztett, a pihenősebb időszak után pedig nagyon intenzív munkában kellett részt venniük. Megtapasztalták, hogy a felnőttvilág teljesen más, mint az utánpótlás. Remek figyelmeztetés volt, hogy itt már mennyire komolyan kell venni mindent. Muszáj ezt megtanulniuk, ezért is indulhatnak korengedménnyel idén már egy-két felnőttversenyen.”
Hogy mit ért a kapitány intenzív munka alatt? A napi három edzést. Reggelente hosszú futással kezdték a napot, délelőtt a kubai válogatottal készültek közösen, délután pedig a képességfejlesztésre koncentráltak. Az amerikai filmekből ismert homokostengerparti kocogások azonban elmaradtak. „Sajnos, nagyon rossz volt az idő. Vicces, hogy az ember a napsütés miatt utazik Kubába, de monszun fogadja. Annyi mázlink volt, hogy a jelek szerint az égiek is megkapták az edzéstervünket: a futótréningekre mindig elállt az eső.”
A rendszeres felhőszakadás egyébként abból a szempontból kimondottan hasznosnak bizonyult, hogy legalább rendesen kipihenték magukat a versenyzők, hiszen az edzések között mást nem tudtak csinálni. „A fiúk addig is merenghettek: mennyi tapasztalatra van szükségük, hogy bölcsebbek legyenek a ringben. Látszott: meglepte őket a szorítóban az, hogy azonnal felvették velük a harcot, nem tudtak már az elején rendet rakni, mint az utánpótlásversenyeken.”
De nemcsak a hazai felnőtt, hanem a nemzetközi mezőnnyel is ismerkedhettek, hiszen a kubai ifjúsági válogatott is közösen készült a Kontreczékkel. „Testközelből megtapasztalták a kubai dinamikát. Gyorsan fel kellett venniük a ritmust ahhoz, hogy ne verjék agyon őket. De minden elismerésem: odatették magukat, próbáltak felzárkózni. A harmadik napra már nem is látszott nagy különbség.”
Kovács szerint szakmai tudásban hasonló szinten voltak a fiatalok, állóképességben azonban látványos a különbség. „Nagy a lemaradásuk. Mindez ugyebár a felkészülésnek attól a részétől függ, amelyet nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is utálnak. A monoton, hosszú futásokról, illetve a súlyzóval való mozgásról van szó. Nagyon komoly, sokszor fájdalmas fizikai munka. De most, hogy látták, a kubai srácok mennyire felkészültek, biztosan komolyabban veszik.”
Ahogy tették már most is, végig szem előtt tartva, hogy idén korosztályos Európa- és világbajnokság vár rájuk. „Reméljük, a hasznát eredményekben is viszontlátjuk.”