Kulcscsont-és bordatörések után is az Ironman a célja

Az utóbbi két évben többször is „darabokra” törte magát a Vasember specialistának számító Fröhlich Henrik (76), ám eddig még egyetlen percre sem adta fel! Tovább akar versenyezni. Fő célja, hogy tizenegyedik alkalommal is teljesítse a nagyatádi verseny úszó, kerékpározó és futópróbáit.

-2018-ig minden túl szépen alakult, elvégre már a hatvanadik évemben jártam, amikor elkezdtem futni – emlékezett. – A megelőző években ugyanis azzal teltek a hétvégéim, hogy a lányomat vittem-hoztam a triatlon versenyeire. A félnapos, tétlen ácsorgásokat váltotta fel előbb a futás, majd a kerékpározás és az úszás, jöttek a triatlon vetélkedések, majd a csúcsot jelentő Vasember megméretések. 2018-ban már megszakítás nélkül a tízedik Vasember-teljesítésig jutottam.

– Ez egy szép, kerek szám. Nem gondolta, hogy 74 évesen esetlen ezt a sorozatot feladja és rövidebb távokra vált át?

– Ez sem akkor, sem azóta nem fordult meg a fejemben. Pedig az átélt baleseteket követően majd mindenki rá akart beszélni a visszavonulásra. A ritka kivételek közé tartozik a háromgyermekes, fizikus lányom, aki „szakmabeli”, ugyanis idén már másodszor teljesítette a nagyatádi sorozatot.

– Mondana néhány szót a sérüléseiről?

– Túl sokat nem akarok erről beszélni. Talán csak annyit, hogy elszenvedtem kulcscsonttöréstől kezdve bordatöréseik egyet, s mást. De a legnagyobb gondokat a július 9-i bukfencem okozza mindmáig is.

– Mi is történt ezen az emlékezetes napon?

– Hetven kilométeres kerékpáros etapot írtam ki magamnak, melynek során félidőben, Üllőn „elcsábultam” és nem az energiazselét vettem be, hanem egy cukrászdában jól befagylaltoztam. Ez az energiadózis azonban egészen másként hatott, mint az energiazselé tette volna. Rövid ideig nagyon jól éreztem magamat, majd 65 kilométernél tudatkiesés és egyidejűleg egy nagy bukás következett. Úgy szedtek fel az országút közepéről. Hogy nem hajtott át rajtam senki, ezt a jó Isten konkrét segítségének tartom, s ezzel kaptam még egy kis időt.

– Nem arra, hogy változtasson az életmódján, hanem hogy tovább kergesse „lázálmát”, a tizenegyedik Vasember próba teljesítését?

Lányával, Fröhlich Georginával (fotó: jochapress)

– Nem tehetek róla, én ennek a megszállottja vagyok! Még az év elején beneveztem a Káli-medencében a legutóbbi vasárnapon megrendezett félmaratoni futásra, amelynek teljesítésére felkötött karral nem is gondolhattam. Ezért átkértem magamat tíz kilométerre, amit le is gyalogoltam.

– Feltehetően a gyékényesi Vasemberre is már jóval a balesete előtt benevezett?

– Igen, még így is 48 ezer forintot kellett átutalni, később még többet kellett volna. Nagy könnyítésként áttették a pénzemet a 2021-es verseny nevezési díjai közé. A káli félmaraton nagyon olcsónak számít, mivel ott csak tizenkétezret kellett fizetni. Ma már először minden üzlet és csak azután lehet a sportról beszélni.

– Mi a legközelebbi terve?

– Miközben sorra járom az orvosokat, már elkezdtem hosszabbakat gyalogolni. Nagyon izgatja a fantáziámat a két hét múlva esedékes, budapesti félmaraton lekocogása…

(jochapress / Jocha Károly)